Alaposan felkavarták a politikai és szakmai kedélyeket a háztartási kiserőművekkel kapcsolatos, részben uniós irányelvek miatt szükséges változások. A helyzet tisztázódni látszik, ám a teljesítménybővülés folyamatos kihívás elé állítja az országos hálózatot. Összefoglalónk.
Kisebb politikai vihar kerekedett a lakossági napelemek szabályozása körül az utóbbi hetekben, ám az újabb információk alapján kezd tisztulni a kép s az érintettek számára is megnyugtatóan rendeződni a helyzet. Az első törés 2022 októberében történt, amikor a kormány bejelentette, hogy mivel a villamosenergia-rendszer már nem tudja befogadni a megtermelt energiát, felfüggesztették a betáplálás lehetőségét. Konkrétan: az addig beérkezett igényeket teljesítették, ám az utána érkezők esetében a megtermelt napenergiát csakis a saját háztartásban lehetett felhasználni. Ez két dolgot jelzett, egyrészt a jelentős támogatást élvező napelemes megoldás drasztikusan elterjedt, kifejezetten népszerű lett a lakosság körében is, másrészt viszont a korlátozás révén érthető módon veszített népszerűségéből.
Steiner Attila energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkár már áprilisban belengette, a hálózat fejlesztése nyomán idén folyamatosan oldják fel a betáplálási korlátozást. Az Inforádióban arról beszélt: „Szerencsére gyorsan fejlődik a napelemes energiatermelés Magyarországon, a vártnál jóval gyorsabban. Már több mint kétpaksnyi napelemes kapacitással rendelkezünk. Ennek körülbelül egyharmada háztartási méretű napelemeket jelent, kétharmada ipari méretű napelemparkokat.”
A napelemmel nem rendelkező fogyasztókra többletteher hárul, gyakorlatilag a hálózati szolgáltatások keresztfinanszírozása figyelhető meg”
A telepítések felfutása nyomán arra is lehetett számítani, hogy az országos hálózatba való visszatáplálás újranyitása mellett változik az elszámolás is. A feketeleves augusztus végén jött, amikor Lantos Csaba energiaügyi miniszter közölte: mindazon tulajdonosok, akik már telepítették háztartási napelemes rendszerüket, januártól átkerülnek az évesből a havi szaldós elszámolásba, azoknak pedig, akik újonnan csatlakoznak, a bruttó elszámolás lép érvénybe.
Ez visszamenőleges hatállyal is érdemben rontaná a napelem-befektetések megtérülését, illetve kiszámíthatóságát, ezért, bár a szaktárca az uniós irányelv által szabott kötelezettségre hivatkozott, a bejelentés felzúdulást váltott ki. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzése szerint már több mint 215 ezer háztartásban valósult meg a napelemes rendszerre való átállás, az érintettek igyekeztek éves szintet lefedő háztartási méretű kiserőműveket (hmke-ket) telepíteni, amelyeknek a megtérülési ideje az éves elszámolásban rövidebb volt, a havi elszámolásban viszont jócskán kitolódna.
A Fidesz parlamenti frakcióvezetője, Kocsis Máté gyorsan reagált, s üzent a minisztériumnak. Közösségi oldalán jelezte, hogy a kormánynak döntenie kellene az éves szaldóelszámolás visszaállításáról legalább azon családok vonatkozásában, amelyeket ez a korábbi szerződésük alapján megilletett. Hozzátette, hogy a már megvalósult családi beruházások esetében nem volna méltányos, ha korábban szerzett jogok sérülnének, hiszen a napelemek telepítésekor más megtérülési feltételekkel számoltak, a brüsszeli direktíva pedig ezeket utólag kívánja megváltoztatni. „A Fidesz a magyar családok érdekeinek védelmére kapott felhatalmazást tavaly a választóktól, és ebbe bizony beletartozik a rezsivédelem is. A jelenlegi energiaárak mellett nincs helye annak, hogy az unió elvárásai nyomán rosszabb elszámolási feltételeket kapjanak azok a családok, amelyek az elmúlt években napelem felszerelésével igyekeztek csökkenteni a fogyasztásukat” – fogalmazott.
A legnagyobb parlamenti frakció részéről érkezett „óvatos” jelzés nyomán az Energiaügyi Minisztérium lényegében visszakozott, bejelentve, csak felmenő rendszerben vezetik be a bruttó elszámolást. Ezzel párhuzamosan intenzív egyeztetések kezdődtek a szakmai szervezetekkel. Steiner Attila a szeptember 18-ai alkalom után közölte, a találkozót mindkét fél, vagyis a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség és a kormány is sikeresnek ítélte.
A kormány a jövőben is ösztönözni kívánja a tiszta napenergia hazai térnyerését”
Ennél is fontosabb, hogy számos kérdés tisztázódott. Eldőlt: az éves szaldós elszámolás fenntartása minden háztartási méretű kiserőműre érvényes. Az általános határidők betartása esetén a családokon kívül a további üzemeltetők – köztük például vállalkozások, önkormányzatok és intézmények – napelemes rendszerei is a kedvezőbb elszámolásban maradhatnak. A folyamatban lévő lakossági napelemes pályázaton nyertes beruházások a kormányzati szándék szerint szintén éves elszámolásban működhetnek az üzembe helyezésüktől számított tíz éven át.
Erről azonban Brüsszelt is meg kell győzni, így a szaktárca elkezdte újratárgyalni azt az uniós társfinanszírozású programban megszabott feltételt az Európai Bizottsággal, amely alapján az érintettek korábban elfogadták, hogy automatikusan átkerülnek a kötelezően bevezetendő bruttó elszámolásba. Fontos továbbá: a sajtóban megpendített téves értelmezéssel szemben nincs olyan elvárás, hogy a háztartási napelemekből hálózatba táplált energia után akár éves szaldós, akár bruttó elszámolásban bárkinek rendszerhasználati díjat kellene fizetnie. Steiner szerint egyébként a kormány a jövőben is ösztönözni kívánja a tiszta napenergia térnyerését. Ha a számokat nézzük, mindenképp sikerrel.
Elemzésében azonban a Portfolio rámutat: az elszámolási rendszer átalakítása több ok miatt is szükségszerű, ezért is írja elő az EU, hogy 2024. január 1-jétől az új csatlakozókra vonatkozóan már nem alkalmazható a nagyvonalú éves szaldós elszámolási rendszer. Az energiamennyiségen alapuló szaldósítás (net metering) világszerte széles körben alkalmazott mechanizmus; támogató feltételeivel nagyban hozzájárult a napelem-kapacitás felfutásához, de dilemmák is felmerülnek a használatával kapcsolatban. Mindenekelőtt az, hogy a napelemes rendszert üzemeltetők nem a hálózathasználat arányában járulnak hozzá az átviteli és elosztói rendszer fenntartásához és fejlesztéséhez, pedig a növekvő napelem-kapacitás hálózati integrációja jelentős többletköltséggel jár az elosztónak. Emiatt a napelemmel nem rendelkező fogyasztókra többletteher hárul, gyakorlatilag a hálózati szolgáltatások keresztfinanszírozása figyelhető meg. Erre az EU által is kifogásolt problémára elemzésében az Oeconomus is kitért.
Mindenesetre a dolgok állása szerint a kormány 2024-től is fenntartja az éves szaldós elszámolást a már működő háztartási méretű napelemes rendszerekre a telepítésüktől számított tíz éven át. A kedvezőbb éves elszámolást alkalmazzák azokra is, akik 2023. szeptember 7-e éjfélig jelezték fejlesztési igényüket, nekik 2026. január 1-jéig van lehetőségük befejezni a beruházást. Azok, akik ezután jelentik be igényüket, egységesen a bruttó elszámolásba kerülnek.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter nemrég azt is megerősítette, hogy januártól az ország szinte egész területén feloldják a visszatáplálási korlátozást. Sőt, az őszi parlamenti ülésszakot megnyitó beszédében Orbán Viktor miniszterelnök is kitért a témára. Mint fogalmazott, „öles léptekkel haladunk a megújuló energiaforrások tekintetében is, átvizsgáltuk a teljes elektromos rendszerünket, körülhatároltuk azokat a területeket, ahová hálózatfejlesztés nélkül nem tudunk napelem-kapcsolódásokat és termelést befogadni”. Szerinte az eredmény biztató, az „országos hálózat tekintélyes részét megnyithatjuk, be tudjuk fogadni a lakosság napenergiáját”. Érdemes megjegyezni, hogy a bizonytalanságok és a változások ellenére teljesítménybővülésben Magyarországon 2022 rekordév volt, 2023 első hét hónapjában pedig 12 hónapnyi új kapacitás épült ki. Vagyis a napelemek terjedése megállíthatatlannak tűnik. A részben uniós elvárásból formálódó új szabályozás pedig a következő években vélhetőleg igazságosabb, más országokban már régóta érvényes elszámolási szisztémát hozhat majd.
Ezt is ajánljuk a témában
A környezetvédelem jegyében egyre többen szerelnek fel napelemeket a tetőkre, hogy így csökkentsék a villanyfogyasztásukat, ám ezzel ha nem is szándékosan, de komoly problémát is okoznak. Energetikai szakértők sürgős kormányzati intézkedéseket követelnek.
Nyitókép: MTVA / Branstetter Sándor
Fontosnak tartjuk, hogy minden élethelyzetben segítsük a magyar családokat.
Hiszel az igazi varázslatban? Abban, amelyik nem a külsőségekben lakozik, hanem a szívekben? A Fővárosi Nagycirkusz karácsonyi műsora erre a kérdésre próbál látványos választ adni, inkább több, mint kevesebb sikerrel.
Ha Madridban jár a magyar utazó, már csak természetes, hogy a látnivalók feltérképezésekor felkelti kíváncsiságát a Thyssen-Bornemisza Múzeum. Sejthető, hogy van itt valamilyen magyar kapcsolódás, és nem is akármilyen kapcsolódás ez.
A rezsicsökkentés mellett a szabályozás sürgős újragondolására is szükség van.
A négy vagy több gyermekes édesanyák emellett továbbra is szja-mentesek maradnak – hangsúlyozták.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
