Karikó és Krausz magyarságának méricskélése megbocsáthatatlan bűn ezekben a történelmi pillanatokban.
Karikó Katalin után Krausz Ferenc is részesülhetett a tudományos eredményekért adható legmagasabb nemzetközi kitüntetésben. Velük együtt Nobel-díjasaink száma tizenhétre emelkedett. Legalábbis normális, nemzetközpontú számítások szerint.
Ugyanis Karikó kitüntetésével egyidejűleg elindult a baloldali önkicsinyítéses, szégyengenerálós „merjünk kicsik lenni” program. Karikót elüldöztük (mi). Karikó nem Magyarországon teljesedett ki, sőt Szent-Györgyi és Kertész kivételével a többi Nobel-díjasunk is külföldön lett sikeres. Ebben az országban nem lehet sikeresnek lenni.
Ezt is ajánljuk a témában
A fizikai Nobel-díjat megkapó magyar kutató húsz évvel ezelőtt, önszántából tette át a székhelyét Bécsbe és Németországba.
Elvadult tájon gázolunk, a gaz lehúz, altat, befed.
A nagy magyar Ugar elüldözi, rosszabb esetben elevenen elnyeli a tehetségeket.
Lehetne folytatni, de ennél undorkeltőbb már csak az volt, amikor „magyar származásúnak” címkézték Karikót, illetve nem győzték kiemelni, hogy magyar állampolgársága mellett főképpen amerikai. Krausz Ferencről pedig a 444 képes volt kínszenvedős kimódoltsággal „magyar születésű tudósként” értekezni, miután külön írásban próbálták megrostálni, hogy tulajdonképp kit is tekinthetünk magyar kitüntetettnek.
Friss Nobel-díjasaink magyarságának félszívű, fondorlatos tálalása rávilágít az identitás liberális problémájára: nehéz nekik a magyarsághoz tartozást, a magyar kötődést megfogni, értelmezni, elismerni... ha úgy tetszik, átérezni.
Másfelől a habzó szájjal elindult önostorozási verseny épp attól
az egészséges nemzeti büszkeségtől igyekszik eltántorítani minket, ami katarzist jelenthet a mindennapokban.
Amikor jogosan emelkedhet meg a mellkas, és lélegezhetjük be a „jó magyarnak lenni” euforikus érzését. A teljesen természetes és normális reakció ilyen monumentális pillanatoknál a pozitív nemzetélmény megélése volna. Kicsit jobb lett a világunk, kicsit megint jobb magyarnak lennünk.
A fanyalgás, a magyarságrész patikamérlegen való méricskélése, az ócska politikai hecckampány, a bűntudatkeltés mélységesen méltatlan a tudomány hőseihez és egyáltalán, a történelmi idők ünnepélyességéhez. Érteni vélem, hogy e két Nobel az oltástagadók után a nemzetfogalmat felülírni vágyó haladároknak fáj a legjobban, de
Karikó Katalin és Krausz Ferenc magyarságát relativizálni megbocsáthatatlan.
Szóval magyarként merjünk büszkék lenni rájuk! És ami talán még fontosabb, tegyünk azért, hogy Karikó Katalin és Krausz Ferenc példája sokakat inspiráljon magyar fiatalként a tudományokban való kiteljesedésre.
(Nyitókép: STR / NURPHOTO / NURPHOTO VIA AFP)
„Magyarország abban érdekelt, hogy Ukrajna egy biztonságos és kiegyensúlyozott állam legyen” – fogalmazott az államtitkár.
Magyarországon is bemutatták a DAC filmet, a dunaszerdahelyi futballklubról szóló mozit, amely a felvidéki magyarság közösségteremtő erejének szimbólumává vált.
Az 1967-es hatalomra jutásával Ceaușescu megkezdte hosszú és félelmetes uralmát, amely 1989-ig tartott.
Szörényi Levente fedezte fel, egy nemzet ismerte meg, mégis otthon, a Gyimes-völgyben alapított családot. Antal Tibor ragaszkodik az értékeihez és az otthonához. Interjúnk.
A magyarlakta Hargitában volt a legnagyobb részvétel Romániában a parlamenti választásokon.
„Ha otthon maradunk, annak beláthatatlan következményei lesznek a jövőre nézve. December 1-jén menjünk szavazni a magyarságunkért!”
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
A Nemzetközi Labdarúgó szövetség olyan térképet használt, amelyen a Krím Oroszországhoz tartozik.
