A fizikai Nobel-díjat megkapó magyar kutató húsz évvel ezelőtt, önszántából tette át a székhelyét Bécsbe és Németországba.
A napokban kétszer is örömteli hír érkezett Magyarországra: hétfőn Karikó Katalin, kedden Krausz Ferenc kapott Nobel-díjat, ezzel két nap alatt 16-ról 18-ra nőtt a magyar Nobel-díjasok száma.
Ezt is ajánljuk a témában
Krausz Ferencnek kedden ítélték oda a fizikai Nobel-díjat.
A kutatók szűkebb közössége mellett a politikusok sem győztek gratulálni Karikónak és Krausznak. Nyáry Krisztián író szerint azonban a 18 magyar világhíresség közül egy sem akad, akire a hazája büszke lett volna, és akit nem próbáltak meg elüldözni. Legalábbis erre utal az író, legújabb, „halmazelméleti példatár” című Facebook-posztja, amelyet változtatás nélkül közlünk:
„Nobel-díjasok magyarországi gyökerekkel:
Bárány Róbert, Békésy György, Gábor Dénes, Daniel Carleton Gajdusek, Milton Friedman, Harsányi János, Herskó Ferenc, Hevesy György, Karikó Katalin, Kertész Imre, Lénárd Fülöp, Oláh György, Polányi János, Szent-Györgyi Albert, Wigner Jenő, Elie Wiesel, Richard Adolf Zsigmondy
Magyarországon született Nobel-díjasok:
Békésy György, Gábor Dénes, Harsányi János, Herskó Ferenc, Hevesy György, Karikó Katalin, Kertész Imre, Lénárd Fülöp, Oláh György, Szent-Györgyi Albert, Wigner Jenő
Magyar állampolgárként lettek Nobel-díjasok:
Karikó Katalin, Kertész Imre, Szent-Györgyi Albert
Magyarországon folytatott tevékenységük miatt kaptak Nobel-díjat:
Kertész Imre, Szent-Györgyi Albert
Magyarországon alkottak, Magyarországon haltak meg:
Kertész Imre
Hazájuk végig büszke volt rájuk, és nem próbálták meg őket elüldözni Magyarországról:
–”
Nyáry posztja pár órával Krausz Ferenc Nobel-díja előtt született, így nem tudni, hogy az ELTE-n végzett, és 2003-ig Magyarországon kutató fizikus hogyan illeszkedik a fenti felsorolásba.
Azóta Nyáry reagált Krausz díjazására is, méghozzá a fizikustól vett idézettel: „Elsősorban magyar vagyok, aki nagyon sokat köszönhet Ausztriának is. Azok a kutatási eredmények, amelyekért utóbb díjaztak, Bécsben alapozódtak meg. Ugyanakkor Németország, azon belül is a Max Planck Társaság és a Ludwig Maximilian Egyetem, illetve a müncheni környezet, az ott dolgozó megannyi kiváló, köztük számos világhírű szakemberrel teremtette meg az ideális körülményeket kutatásaim folytatására. De a szívem akkor is magyar maradt, amikor megkaptam – a magyar mellé – az osztrák állampolgárságot is” – mondta Krausz egy interjúban, amikor az identitásáról kérdezték.
Nyitókép: CHRISTOF STACHE / AFP