Ez a díj visszajelzés a politika irányába is

„Magyarországon két attoszekundumos fizikával foglalkozó kutatóhely is működik: a szegedi ELI-ALPS lézeres kutatóközpont, valamint az Ön által vezetett Molekuláris-Ujjlenyomat Kutató Központ. Itt már születtek gyakorlati alkalmazások?

Az ELI-ALPS tulajdonképpen egy olyan lézercentrum, amelyben az attoszekundumos fizika áll az abszolút középpontban, erre utal az Attosecond Light Pulse Source (’attoszekundumos fényimpulzusforrás’) névben szereplő rövidítése is. A három »extreme light infrastructure« (ELI) – Bukarest, Prága és Szeged – közül a szegedi épült kifejezetten azzal a céllal, hogy az attoszekundumos fizika témakörében kínáljon infrastruktúrát érdeklődő kutatóknak egész Európából, ideális esetben az egész világról, akik jöhetnek – és remélhetőleg jönni is fognak –, hogy ezekkel a berendezésekkel attoszekundumos fizikai kísérleteket végezzenek. Ez a díj visszajelzés a politika irányába is, hogy talán nem volt annyira rossz döntés ezt a centrumot létrehozni – ez egy olyan technológia, amiben van jövő, és ami további fontos felfedezések alapjául szolgálhat.

Mit lehet tudni a Molekuláris-Ujjlenyomat Kutató Központ munkájáról?

Az orvosi alkalmazás területén nagyon biztató eredményeink vannak. Az utóbbi időben nyolc különféle rákfajtát néztünk már meg a molekuláris ujjlenyomat módszerével, és mind a nyolcra valamilyen szinten érzékeny. De Merkely Béla professzor úrral is van egy együttműködésünk, amelynek keretében első alkalommal tettünk egy kirándulást a szívkoszorúér-betegségek területére. Az első mérések azt jelzik, hogy erre a betegségre is érzékeny a módszer. Időközben azt is megtudtuk, hogy a cukorbetegségre, sőt, az ezt megelőző állapotra, a prediabéteszre is érzékeny. Ezen felismerések bátorítottak fel bennünket, hogy Magyarországon nagyobb fába vágjuk a fejszénket, és ne csak egyes betegségeket kezdjünk el vizsgálni, hogy érzékeny-e rájuk a módszer, vagy sem, hanem próbáljuk meg azt a kérdést megválaszolni, hogy a módszer alkalmazható-e esetleg egy széles körű egészségmegőrzési program alappilléreként, tulajdonképpen az egészségi állapot felügyeletére. Ennek során rendszeres vérvételből és az infravörös fényimpulzusokkal megmért molekuláris ujjlenyomatból megállapíthatnánk azt, hogy egy egészséges embernél milyen tartományban kell lennie ennek a nagy információtartalmú jelnek. Ezután folyamatosan figyelhetnénk, nyomon követhetnénk, hogy mikor lép ki ebből a személyre szabott referencia-normáltartományból, majd arra kellene bizonyítékokat találnunk, hogy amikor kilép, akkor az bizony már valamilyen krónikus megbetegedés előjele. A meggyőző bizonyítékok megszerzése hosszú (további 6-8 évig tartó) folyamat. Hálásak vagyunk a magyar kormánynak, hogy a nehéz gazdasági helyzet ellenére képes és hajlandó egy ilyen hosszú távú programot támogatni, és ezzel lehetővé tenni, hogy a jövő megelőző orvoslásának alapjait lerakjuk. Az egész világon elsőként Magyarországon.

A Nobel-díj is bizonyítja, hogy erre a tudományterületre érdemes odafigyelni. De mit tud ajánlani egy fiatalnak, egy középiskolásnak vagy egy BSc-képzésen részt vevő fizikushallgatónak, miért érdemes éppen ezt az irányt választania?

Ez a kutatási terület rendkívül sokféle lehetőséget ígér. Megadja a lehetőséget azoknak is, akik inkább a számítógép mellett szeretnek dolgozni, és azon a területen szeretnék a képességeiket fejleszteni és kamatoztatni a tudásukat. Ugyanis a munkának igen fontos alapja az adattudomány – a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás rendkívüli szerepet játszik ezen a területen. A molekuláris ujjlenyomat kutatása azok számára is vonzó lehet, akik az élettudományok iránt érdeklődnek. És persze nem utolsósorban azokat is várjuk, akik inkább technológiai berendezésekkel szeretnek foglalkozni a laborban, mert az általunk használt berendezések a lehető legmagasabb színvonalú elektronikát, optikát, lézertechnikát követelik meg ahhoz, hogy ezeket a méréseket a szükséges pontossággal és megbízhatósággal elvégezhessük. Határtalan kibontakozási lehetőségeket kínálunk a fiataloknak. Szeretettel várjuk őket!”

Nyitókép: MTI/Kovács Attila