A Magyar Kutatási Hálózat elnökét azután kerestük fel, hogy kiderült, Karikó Katalin és Krausz Ferenc is Nobel-díjban részesül.
Karikó Katalin után Krausz Ferenc is Nobel-díjban részesül – írta meg a Mandiner.hu. Karikó és kollégája, Drew Weissman „a nukleozidbázis-módosításokkal kapcsolatos felfedezéseikért” kapták meg az elismerést, „amelyek lehetővé tették hatékony mRNS-vakcinák kifejlesztését a COVID-19 ellen”. Krausz Ferenc, illetve kutatótársai (Pierre Agostini, Anne L’Huillier) azért kapnak Nobel-díjat, mert bemutatták, miként lehet olyan rövid fényimpulzusokat létrehozni, amelyekkel mérni lehet az elektronok mozgásának vagy energiaváltozásának gyors folyamatait. Gulyás Balázs neurobiológust, a Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) elnökét a kitüntetések jelentőségéről, üzeneteiről, s az elmúlt három napban megjelent kritikákról is kérdeztük.
***
Mit gondol Karikó Katalin és Krausz Ferenc Nobel-díjairól?
Óriási sikernek – óriási magyar sikernek tartom mindkettőt. Újfent bebizonyosodott, hogy Magyarország kiemelkedő tehetségeket képes kitermelni, és a méretén messze túlmutató mértékben tud hozzájárulni a világ tudományos fejlődéséhez.
Ön szerint milyen üzenetet hordoz mindez a fiatalok, a kutatók, a döntéshozók számára?
Elsősorban azt, hogy a magyar kutatásban elképesztő lehetőségek rejlenek:
a fiataloknak érdemes a kutatói pályát választani, a kutatóknak érdemes megcélozni a nemzetközi élmezőnyt, a döntéshozóknak pedig érdemes befektetniük a magyar kutatás világába.
Különösen azért tartom példaértékűnek számunkra a két friss Nobel-díjas munkásságát, mert nemcsak elméleti áttörést hoztak, hanem felfedezéseik a gyakorlatban is azonnal hasznosultak. Karikó Katalin esetében a COVID-vakcina kifejlesztése, Krausz Ferenc felfedezése nyomán pedig az orvosi diagnosztika fejlődése a hétköznapi emberek számára is érzékelhető áttörést hoznak.
Mit gondol a kritikusok megjegyzéseiről – értjük például ezalatt, hogy ilyen eredmények elérésére idehaza nincs esély. Van?
Ez egy álvita, hiszen a tudományos globális természetű, elszigetelt munkával senki sem érhet el világszintű sikereket.
Pont azt bizonyítja a két magyar Nobel-díj,
hogy Magyarországon született, élt és diplomázott emberek nemhogy képesek megállni a helyüket a nemzetközi mezőnyben, hanem a tudományos világ csúcsára is odaérhetnek.
Természetes, hogy a világban megtalálható legmagasabb minőségű kutatási infrastruktúrák a legjobb képességű kutatókat magukhoz vonzzák. Ilyen például Magyarországon a szegedi ELI-ALPS Lézeres Kutatóintézet, ahol egyébként Krausz Ferenc is folytat a magyar kormány 20 milliárd forintos támogatásával kutatásokat. Ez egy olyan bázis, ahonnan számíthatunk hasonló tudományos áttörésekre.
Nyitókép: Ficsor Márton / Mandiner
Rövid interjúra sikerült telefonvégre kapni Tóth Albertet – Berci bácsit –, Karikó Katalin egykori tanárát, akinek biológia szakköréből a kutatónő egész életpályája indult. A kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnázium egykori tanára arról is beszélt nekünk, miért különleges Karikó Katalin eredménye.
Krausz Ferenc kutatásait a magyar kormány is támogatta.
Gulyás Balázs, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnöke szerint a kutatási hálózat átalakításáról szóló javaslat széles kőrű támogatást élvez.
A közel 250 milliárd forintos beruházás egyedülálló szerkezeti kialakítása keltette fel a szakmai zsűri figyelmét.
„Központosítás? Ugyan már, messzemenően nem erről van szó” – Gulyás Balázs szerint az új struktúra célja az adminisztratív teher csökkentése és a tudományos autonómia növelése. Hogyan változik a magyar kutatás szervezeti háttere?
A biokémikus problémának látja, hogy amíg korábban a természet megértése volt a kutatás célja, ma már publikáció vált a legfontosabbá.
A miniszterelnök szerint Trump győzelme olyan kérdéseket vet fel, hogy vajon Európa egyedül képes lesz-e az eddigi katonai és pénzügyi támogatás fenntartására.
A felmérést követően azonnal folyósítják az adómentes juttatást az érintettek számára.
Az elkövetők akár tíz évet is kaphatnak.
