A Magyar Kutatási Hálózat elnökét azután kerestük fel, hogy kiderült, Karikó Katalin és Krausz Ferenc is Nobel-díjban részesül.
Karikó Katalin után Krausz Ferenc is Nobel-díjban részesül – írta meg a Mandiner.hu. Karikó és kollégája, Drew Weissman „a nukleozidbázis-módosításokkal kapcsolatos felfedezéseikért” kapták meg az elismerést, „amelyek lehetővé tették hatékony mRNS-vakcinák kifejlesztését a COVID-19 ellen”. Krausz Ferenc, illetve kutatótársai (Pierre Agostini, Anne L’Huillier) azért kapnak Nobel-díjat, mert bemutatták, miként lehet olyan rövid fényimpulzusokat létrehozni, amelyekkel mérni lehet az elektronok mozgásának vagy energiaváltozásának gyors folyamatait. Gulyás Balázs neurobiológust, a Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) elnökét a kitüntetések jelentőségéről, üzeneteiről, s az elmúlt három napban megjelent kritikákról is kérdeztük.
***
Mit gondol Karikó Katalin és Krausz Ferenc Nobel-díjairól?
Óriási sikernek – óriási magyar sikernek tartom mindkettőt. Újfent bebizonyosodott, hogy Magyarország kiemelkedő tehetségeket képes kitermelni, és a méretén messze túlmutató mértékben tud hozzájárulni a világ tudományos fejlődéséhez.
Ön szerint milyen üzenetet hordoz mindez a fiatalok, a kutatók, a döntéshozók számára?
Elsősorban azt, hogy a magyar kutatásban elképesztő lehetőségek rejlenek:
a fiataloknak érdemes a kutatói pályát választani, a kutatóknak érdemes megcélozni a nemzetközi élmezőnyt, a döntéshozóknak pedig érdemes befektetniük a magyar kutatás világába.
Különösen azért tartom példaértékűnek számunkra a két friss Nobel-díjas munkásságát, mert nemcsak elméleti áttörést hoztak, hanem felfedezéseik a gyakorlatban is azonnal hasznosultak. Karikó Katalin esetében a COVID-vakcina kifejlesztése, Krausz Ferenc felfedezése nyomán pedig az orvosi diagnosztika fejlődése a hétköznapi emberek számára is érzékelhető áttörést hoznak.
Mit gondol a kritikusok megjegyzéseiről – értjük például ezalatt, hogy ilyen eredmények elérésére idehaza nincs esély. Van?
Ez egy álvita, hiszen a tudományos globális természetű, elszigetelt munkával senki sem érhet el világszintű sikereket.
Pont azt bizonyítja a két magyar Nobel-díj,
hogy Magyarországon született, élt és diplomázott emberek nemhogy képesek megállni a helyüket a nemzetközi mezőnyben, hanem a tudományos világ csúcsára is odaérhetnek.
Természetes, hogy a világban megtalálható legmagasabb minőségű kutatási infrastruktúrák a legjobb képességű kutatókat magukhoz vonzzák. Ilyen például Magyarországon a szegedi ELI-ALPS Lézeres Kutatóintézet, ahol egyébként Krausz Ferenc is folytat a magyar kormány 20 milliárd forintos támogatásával kutatásokat. Ez egy olyan bázis, ahonnan számíthatunk hasonló tudományos áttörésekre.
Nyitókép: Ficsor Márton / Mandiner
Rövid interjúra sikerült telefonvégre kapni Tóth Albertet – Berci bácsit –, Karikó Katalin egykori tanárát, akinek biológia szakköréből a kutatónő egész életpályája indult. A kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnázium egykori tanára arról is beszélt nekünk, miért különleges Karikó Katalin eredménye.
Krausz Ferenc kutatásait a magyar kormány is támogatta.
Nem lennénk most Tarr Zoltán helyében.
A magyar kutató szerint az amerikai támogatások megvonása miatt nem áll le az mRNS vakcina fejlesztése.
Olyan cifrán szállt bele több millió emberbe, hogy ahhoz már tényleg jókora arc kell.
A fiatalt miután megnyugtatták, lekísérték az épület elé, ahol már a mentőautó várt rá. A hatóság embereinek munkáját dicsérettel és jutalommal ismerték el.
Az első eredmények már látszódnak, de az áttörés csak most várható.
Megérkezett Moszkvába Afganisztán új nagykövete.
Elképesztő hatása van az autóipar két kiemelkedő beruházásának.
A tizenkét éves Musztafának ajánlotta, és vaskosan magyarozott az EB LMBTQ-stratégiáját bemutató uniós biztos. A dokumentum számos eleme nagyon komoly veszélyt jelent a szólásszabadságra nézve.
