Árpád vezérről akarták elnevezni a 120 éve átadott budapesti Erzsébet hidat

Már 1887-ben felmerült, hogy a pesti Eskü térnél (a mai Március 15. tér) hidat építsenek Budára. Sokan viszont tiltakoztak, mert elterjedt, hogy a belvárosi plébániatemplomot el kell bontani a híd építése miatt. 1896 elején hivatalosan is felvetődött, hogy a frissen elkészült Vámház téri hidat (ma Szabadság híd) ne Ferenc Józsefről vagy Árpád vezérről nevezzék el, hanem Szent Gellért-híd legyen a becsületes neve. 

Az Árpád név pedig a következő pesti hídé, vagyis az Eskü térié legyen. 

A többit tudjuk. A Vámház téri híd Ferenc József híd lett, az Eskü téri híd keresztelésénél pedig elvetették Árpádot, mivel már 1898-ban, Erzsébet királyné meggyilkolása után szorgalmazták a hazai lapok, hogy az új híd a királyné nevét viselje. Érdekesség, ebben az évben az is napirenden volt, hogy a Margit híd Andrássy Gyula híd legyen, a Váci utca pedig Kossuth Lajos utca. 

Az Eskü téri híd budai oldalának alapozásánál (a Gellért hegy lábánál) nem kevés gondot okozott, hogy forró termálvíz tört a felszínre, ugyanakkor a Rudas-fürdőt tápláló források elapadtak. Hosszú időbe tartott, míg a megfúrt forrást eltömítették. 1899-ben az is felvetődött, hogy az új hídon dróton vontatott kábelvasutat létesítsenek, amelynek nyomvonala egészen a Svábhegyig ment volna. Ebből aztán nem lett semmi. A híd építkezésén több baleset is történt, nem egy munkás a mélybe zuhant a fa állványzatról, amikor pedig már állt a híd, de még nem adták át, akkor az öngyilkosok, elegánsabb kifejezéssel élve, az életuntak jelentek meg a hídon. 

1903 augusztus végére elkészült a híd, szeptemberben már csak a terhelési próbák és a festés zajlott, 

október 10-én (120 éve) pedig átadták a nagyközönségnek az Erzsébet hidat. 

Más kérdés, hogy a köznép még hosszú éveken keresztül Eskü téri hídnak nevezte. Az Erzsébet híd csodájára jártak a nagyvilágban, főleg Amerikában és Angliában tapsoltak, ugyanis az Erzsébet híd a korai függőhidak egyik legszebbje volt. A bravúros technikai megoldás olyannyira elragadtatta a külföldi építészeket, hogy hetente jöttek küldöttségek, hogy tanulmányozzák a különleges megoldást. 

Az Erzsébet híd egészen 1945 januárjáig állt, akkor azonban a németek felrobbantották. Felemásra sikeredett a művelet, a budai oldalon teljesen megsemmisült a híd, a pesti oldalon viszont megmaradt, hogy aztán 

hosszú éveken keresztül mementóként emlékeztesse az embereket a II. világháborúra. 

Végül a régire emlékeztető új híd épült, amelyet 1964-ben adtak át, az átadót pedig a Magyar Televízió is közvetítette. Amíg a Ferenc József hidat már a kommunista rendszerben Szabadság hídra keresztelték, némileg meglepő, hogy az Erzsébet híd nevét nem váltották le másra. Úgy lehettek vele, hogy az emberek megszokták a nevet, amúgy pedig talán már el is felejtették, hogy ki volt az eredeti névadó…