A cikk szerint az, hogy 2024 júliusában Magyarország veszi át az elnökséget, az önmagában is aggodalomra ad okot.
A The Economist cikke az Európai Unió soros elnökségi rendszerét tárgyalja, és rávilágít a soron következő elnökségekkel kapcsolatos aggályokra, különösen a 2024-es magyar elnökséggel kapcsolatosakra.
A soros elnökségi rendszer lehetővé teszi, hogy minden egyes uniós tagállam hat hónapra átvegye a blokk ügyeinek irányítását, de aggodalmak merültek fel azzal kapcsolatban, hogy
egyes soros elnökségek nem fogják hatékonyan irányítani az uniós ügyeket.
Jelenleg Spanyolország tölti be az elnökséget, Belgium 2023 januárjában veszi át az elnökséget, de kihívásokkal néz szembe, mivel a nemzeti választások és a páneurópai választások egybeesnek, ami politikai színjátékhoz vezethet.
A cikk rámutat, hogy Magyarország 2024 júliusában veszi át az elnökséget, és ez aggodalomra ad okot.
Orbán Viktor, a magyar vezető az EU-val szembeni konfrontatív hozzáállásáról ismert, és elnökségét ellentmondásos beszédek és kultúrháborús provokációk jellemezhetik. Lengyelország követi Magyarországot, és ha a kormányzó Jog és Igazságosság párt megnyeri a közelgő országos választásokat, akkor továbbra is kihívást jelenthet az EU-val szemben.
A cikk felveti a kérdést, hogy a soros elnökségi rendszer megfelel-e a célnak. Bár egyesek szerint lehetővé teszi az országok számára, hogy magukévá tegyék az EU napirendjét, és elmélyítsék az uniós ügyek megértését, ugyanakkor következetlenséghez és potenciális zavarokhoz is vezet az uniós döntéshozatalban.
A javasolt megoldás az euróövezet pénzügyminisztereinek példáját követi, akik a rotációs rendszerből való kilépés mellett döntöttek, és saját maguk közül választották meg az ülések elnökét hosszabb időre. Ez a változtatás csak a rotációs elnökségek ceremoniális aspektusait tartaná meg, és hatékonyabb uniós kormányzást eredményezhetne.
A cikket Közép-Európa szakértője, médiafigyelője és piackutatója, a CEPER szemlézte a mandiner.hu számára.
***
Ezt is ajánljuk a témában
Van-e különbség Novák Katalin és a kormány háborúval kapcsolatos álláspontja között? Milyen a kapcsolata David Pressmannel? Lesz-e jobboldali fordulat Európában? Évadindító nagyinterjúnk a házelnökkel!
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Miről is szól valójában a kormányzás?
A Politico értesülései szerint június 15-én új szakaszba léphet Ukrajna és Moldova európai uniós csatlakozási folyamata, miután Budapest jelezte: kész lehet feloldani korábbi vétóját.
Ezt már egyik fél sem titkolja.
Az észt külügyminiszter bízik abban, hogy Magyarország segíti Ukrajna és Moldova csatlakozását.
Lehet, jobban járna a miniszterelnök, ha nem próbálná meg eltávolítani a hivatalából Sulyok Tamást.
Nagyon komoly veszélyre hívta fel a figyelmet Sulyok Tamás.
„Mintegy 16,4 milliárd eurós uniós forrás felszabadításáról állapodtunk meg az Európai Bizottsággal” – fogalmazott Kármán András.
Pósfai Gábor egyúttal kinevezte az új vezetőket.
A miniszterelnök bemutatta az épületet.
