A cikk szerint az, hogy 2024 júliusában Magyarország veszi át az elnökséget, az önmagában is aggodalomra ad okot.
A The Economist cikke az Európai Unió soros elnökségi rendszerét tárgyalja, és rávilágít a soron következő elnökségekkel kapcsolatos aggályokra, különösen a 2024-es magyar elnökséggel kapcsolatosakra.
A soros elnökségi rendszer lehetővé teszi, hogy minden egyes uniós tagállam hat hónapra átvegye a blokk ügyeinek irányítását, de aggodalmak merültek fel azzal kapcsolatban, hogy
egyes soros elnökségek nem fogják hatékonyan irányítani az uniós ügyeket.
Jelenleg Spanyolország tölti be az elnökséget, Belgium 2023 januárjában veszi át az elnökséget, de kihívásokkal néz szembe, mivel a nemzeti választások és a páneurópai választások egybeesnek, ami politikai színjátékhoz vezethet.
A cikk rámutat, hogy Magyarország 2024 júliusában veszi át az elnökséget, és ez aggodalomra ad okot.
Orbán Viktor, a magyar vezető az EU-val szembeni konfrontatív hozzáállásáról ismert, és elnökségét ellentmondásos beszédek és kultúrháborús provokációk jellemezhetik. Lengyelország követi Magyarországot, és ha a kormányzó Jog és Igazságosság párt megnyeri a közelgő országos választásokat, akkor továbbra is kihívást jelenthet az EU-val szemben.
A cikk felveti a kérdést, hogy a soros elnökségi rendszer megfelel-e a célnak. Bár egyesek szerint lehetővé teszi az országok számára, hogy magukévá tegyék az EU napirendjét, és elmélyítsék az uniós ügyek megértését, ugyanakkor következetlenséghez és potenciális zavarokhoz is vezet az uniós döntéshozatalban.
A javasolt megoldás az euróövezet pénzügyminisztereinek példáját követi, akik a rotációs rendszerből való kilépés mellett döntöttek, és saját maguk közül választották meg az ülések elnökét hosszabb időre. Ez a változtatás csak a rotációs elnökségek ceremoniális aspektusait tartaná meg, és hatékonyabb uniós kormányzást eredményezhetne.
A cikket Közép-Európa szakértője, médiafigyelője és piackutatója, a CEPER szemlézte a mandiner.hu számára.
***
Ezt is ajánljuk a témában
Van-e különbség Novák Katalin és a kormány háborúval kapcsolatos álláspontja között? Milyen a kapcsolata David Pressmannel? Lesz-e jobboldali fordulat Európában? Évadindító nagyinterjúnk a házelnökkel!
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
„Nem mondhatják el, mire készülnek, mert akkor buknának” – emlékeztették Ruszin-Szendi Romuluszt.
A tények makacs dolgok.
Gulyás Gergely a kormányinfón arra is kitért, hogy a kormány a jövőben is csak akkor támogat uniós szankciós döntéseket, ha azok nem sértik a magyar érdekeket.
Az Európai Néppárt ősszel javaslatot terjeszt az EP elé a belső égésű motorok 2035-ös teljes uniós betiltásának visszavonására, új irányt nyitva az európai autóipar jövőjéről szóló vitában.
Az összes fontos kérdésről beszámolt a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
A vámok kivetése mellett zsidó tisztviselők is listára kerülhetnek.
A „bűnük” az volt, hogy Székelyföld feliratú, a székely zászló színét és jelképeit megjelenítő pólókban jelentek meg egy focimeccsen.
Meg akarták ölni Kathleen Stock feminista filozófust, akit sokan transzellenesnek tekintenek. A Charlie Kirk elleni merénylet kapcsán ő maga számolt be arról, hogy a megöléséről és feldarabolásáról fantáziáltak.
