Szétesés, új birodalom vagy visszatérés a gyökerekhez?

Egyre inkább úgy néz ki, az Európai Unió hamarosan válaszút elé érkezik. A tagok érdeke ugyanis azt diktálja, hogy az EU ismét bővüljön: utoljára tíz évvel ezelőtt Horvátország csatlakozhatott, azóta szinte szó sem esett a kérdésről. A bővítés azonban súlyos gondokat hozhat, hiszen az intézményrendszer már most is alig működik. A gyors és erőteljes érdekképviselet helyett ugyanis Brüsszel a globalisták ideológiai szekértolójává vált, rendre megkésett és hibás válaszokat ad a nagy kihívásokra, mint az az utóbbi években látszott. Ráadásul abban a mocsárban mindent áthat a politikai korrupció, elég csak Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök eltűnő sms-eire vagy az Eva Kaili európai parlamenti alelnök nevéhez köthető vesztegetési botrányra gondolni.

A jövőre esedékes európai parlamenti választás előtt fontos látni, miről is döntünk. Az előző hónapokban ismét előtérbe került, hogy milyen jövő vár az eltelt évtizedekben többször gyökeresen átalakuló európai közösségre. 
A nyilatkozatok mellett nemrég megjelent a német és a francia kormány felkérésére összeülő független munkacsoport részletes javaslatterve – amelyet sokan tévesen a két kormány közös elköteleződéseként értelmeztek –, ez szintén az egyik legfontosabb kérdéssel foglalkozik: bővíthető-e az EU úgy, hogy közben az intézményrendszer érintetlen marad?