Svédország NATO-csatlakozásáról szólva Kövér László elmondta, a kormány és Novák Katalin köztársasági elnök is egyértelművé tette, hogy támogatja a csatlakozást, noha sokan látják úgy a frakcióban, beleértve ő magát is, hogy érdemes lenne várni még a döntéssel.
„Svédország az élen járt, amikor Magyarország támadásáról volt szó, s azóta sem érzékelem a gesztusokat, amik igazolnák, hogy ha a jóváhagyásunkkal belépnének a NATO-ba, onnantól valóban egyenjogú szövetségesként tekintenének ránk, nem pedig mint csicskásra” – fogalmazott a házelnök.
A nagyobb baj szerinte ugyanakkor az, hogy a svédek reménybeli NATO-csatlakozása egyáltalán nem tűnik átgondoltnak biztonságpolitikai aspektusból.
Kövér László meggyőződése,
azzal, hogy két hagyományosan semleges ország, Finnország és Svédország adja fel a pozícióját, és csatlakozik az észak-atlanti katonai szövetséghez, ez valójában nem erősíti, hanem gyengíti Európa biztonságát.
„Mert növeli a szó szoros és áttételes értelmében vett érintkezési felületet Oroszország és a NATO között, ami még a svéd és a finn emberek érdekeit sem szolgálja” – érvel a házelnök.
Arra a felvetésre, hogy a magyarok Ankarától teszik-a függővé a döntésüket, Kövér László leszögezte: „Nem a törökökre várunk. Egy szuverén ország szuverén parlamentje fog dönteni akkor, amikor elérkezettnek látja az idejét” – fogalmazott.
Brüsszeli csörték
A Brüsszellel fennálló viták és a továbbra is visszatartott uniós pénzek kapcsán Kövér László nyomatékosította: Brüsszel kommunikációjának semmi köze a valósághoz. Ez egy hibrid háború, amit a brüsszeli globalisták folytatnak a szuverenitását védő Magyarország és Lengyelország ellen, vélekedik a házelnök.
„A források visszatartásával be akarnak avatkozni a politikai folyamatokba, és még azt is elvárnák, hogy ezért mi szégyelljük magunkat” – mondja Kövér László.
A házelnök Varga Judithoz és Gulyás Gergelyhez képest kevésbé megengedő, ami a magyar kormány válaszlépéseit illeti:
„Az én ízlésem szerint a kormány még többet is tett az uniós forrásokért, mint amit a magyar alkotmányosság becsületének sérelme nélkül lehetett volna”
– fogalmaz.