Drága ellenzéki, ha tényleg ilyen hatalmas a baj, akkor ne azt skandáltasd a tüntetéseken, hogy „Orbán, takarodj!”, hanem hogy „Donáth Annus, utaltasd el Jourovával!”

2023. szeptember 28. 05:33

Szóval megérkezett a friss OECD-jelentés, a baloldal pedig – borong. Nos, akkor gyorsan nézzük is meg, hogy mit rontottunk el ennyire már megint!

2023. szeptember 28. 05:33
null
Francesca Rivafinoli
Francesca Rivafinoli
Mandiner

Rossz nézni, mennyi utolsó helyet szedett össze Magyarország az OECD legfrissebb oktatási jelentésében” – érkezett a minap a legújabb muníció a kisebbségi komplexusok öntözgetéséhez és a depresszió táplálásához; de van az úgy, hogy

az ember azért mégiscsak megtekintené azt a sok-sok utolsó helyet, mielőtt egyetlen címtől elvesztené az életkedvét.

Az valóban világos és egyértelmű, hogy a tanári fizetések diplomás átlagbérhez viszonyított arányát tekintve a vizsgált országok közül leghátul kullogunk; az pedig egyenesen meglepő, hogy a fizetések összegét tekintve 2022-ben a legtöbb kategóriában a szlovák pedagógusok még kevesebbet vittek haza. Ezen a téren tehát sajnos eleve nem számíthattunk fényes helyezésekre, túl nagy hírértéke nincs a dolognak. Legfeljebb a tanulságot lehetne végre levonni a szebb jövő reményében: ha egy szakma képviselőin és a társadalmon belül egy kritikus tömeg

inkább képes és hajlandó arra, hogy vállalhatatlan fizetésből is megéljen, mint arra, hogy a jelenlegi összeállítású ellenzéket valaha is a hatalom közelének környékére engedje,

akkor nem azt skandáltatjuk velük, hogy „Orbán, takarodj”, hanem legfeljebb azt, hogy „Anna, utaltasd el Jourovával”.

Nagyobb újdonság az OECD-jelentés azon megállapítása, hogy 2021-ben 25 európai ország közül a magyarok állították a legkisebb arányban, hogy a megelőző (covidos) 12 hónapban termékeket bojkottáltak (2 százalék), demonstrálni mentek (1 százalék), illetve politikai véleményt tettek közzé az interneten (10 százalék) – ami viszont aligha tekinthető az alacsony tanári fizetésekkel azonos súlyú oktatáspolitikai problémának.

Mit bojkottáljon a felsőtaktabarcikai Pista bácsi az ő fogyasztói kosarából? A béta-blokkolót?

Az valóban kínos, ha a „NER-hoteleket” listázó honlapok korában ilyen kevés hangos ellenzéki tud arról beszámolni, hogy szándékosan és tudatosan kerül legalább egy céget, de ha így van, akkor nem sóhajtozni kell, hogy milyen elmaradott nép már ez, még bojkottálni se bír, és milyen oktatási rendszer ez, még demokratikus szerepvállalásra se tanítja meg a polgárokat, hanem példát kell mutatni. Ha rajtam múlna, már rég csődbe ment volna az összes trafik, de szerencsére van kellően sok rendszerkritikus fogyasztó, aki helyettem is pörgeti a forgalmukat.

És ha kiposztolom, hogy O1G, azzal vajon tanújelét adom a műveltségemnek, míg ha az ebédlőasztalnál, a konfitált kacsa fölött vitatjuk meg a hegyi-karabahi geopolitikai helyzetet, lefelé húzzuk az átlagot? Megjegyzendő mindenesetre, hogy az OECD szerint

az érettségivel se rendelkező magyarok mindössze 2 százaléka nyilatkozik meg politikai témákban online, míg a diplomásoknak 19 százaléka – azaz a közbeszéd, amit a közösségi médiában látunk, ilyen arányban az értelmiség produktuma, érik tehát egy lelkiismeret-vizsgálat.

Továbbá, vajon mely konzervatív szavazó kedvét hozza meg a tüntetéshez az, ha ott a mindenkori Pankotai Lilik vezényletével kormánytagok édesanyját kellene teli torokból utcalánynak neveznie? „Az, hogy a tanévkezdés előtt egy nappal ideiglenes órarendeket adnak, (…) egy nyugati országban önmagában elég lenne ahhoz, hogy lángoljon a főváros” – nyilatkozta az RTL-nek az említett diáklány. Eltekintve attól, hogy Berlinben a tanárhiány miatt az iskolák már a legtöbb tantárgy heti óraszámán is csökkenthetnek; Brémában átvezénylésekkel próbálják orvosolni a helyzetet; Szászországban digitális önálló tanulási modulokkal igyekeznek pótolni a kieső pedagógusokat; Szász-Anhaltban az alsós tanárok kötelező óraszáma 28-ra nő; Ausztriában pedig immár a tanárok tíz százaléka nem rendelkezik megfelelő végzettséggel (egy megkérdezett friss tanerő például skandinavisztika-globalizációtörténet szakos bölcsészként végzett és a vendéglátásban dolgozott, mielőtt most egy kéthetes pedagógiakurzus után a katedrára került), és mégse hallunk emiatt bécsi vagy berlini zavargásokról – 

mindezektől eltekintve, a kukagyújtogatás vajon a társadalom képzettségének fokmérője lenne?

De azért nyugtázzuk, hogy az OECD jelentése szerint a demonstrációkon való részvétel pozitívan korrelál az iskolázottsággal – és amikor legközelebb ismét birkamenetnek lesz elkönyvelve egy trágárságmentes politikai megmozdulás, vegyük elő ezt a megállapítást.

További utolsó helyként szerepel a jelentésben, hogy a magyarok csupán 3 százaléka végzett 2020-ban önkéntes munkát valamely nonprofit vagy karitatív szervezet keretében – ami kétségkívül alacsony arány, de attól még nem azt jelenti, hogy „nem önkénteskedünk”, hanem azt, hogy „nagyon keveset önkénteskedünk nonprofit szervezetek keretein belül”. A KSH azonos időszakra vonatkozó adatai szerint 2020 végén (azaz a Covid alatt) 180 ezren végeztek önkéntes munkát szervezeteken keresztül, kétmillióan pedig közvetlenül. A kétmillió is lehetne jóval több, nem arról van szó – de szerencsére mutatkozik is némi javulás, ráadásul pont az oktatással összefüggésben.

Míg 2011-ben a 15–19 év közöttiek kevesebb mint 20 százaléka önkénteskedett, és így ez a korosztály produkálta a legrosszabb átlagot, 2017-re és 2019-re önkéntességi rátájuk az átlag fölé szökve megközelítette a 40 százalékot, gyaníthatóan az iskolai közösségi szolgálat bevezetésével összefüggésben.

De elismerem, ez olyan fejlemény, amely felett kevésbé lehet jóízűeket bosszankodni.

Mennyivel alkalmasabb erre az az állítás, amely szerint „negatív rekordot döntünk a három év alatti gyerekek napközbeni ellátásában is”, csak ez ráadásul nem igaz, hacsak nem tekintjük minden elemében negatívnak azt, amit az adott esetben saját akaratukból gyesen maradó anyukák tudnak nyújtani saját gyerekeiknek. Az OECD kritériumai szerinti oktatás-nevelést biztosító bölcsődébe a magyar kétéveseknek valóban csupán 11 százaléka jár (voltunk már néhányan, akik súlyos következmények nélkül játszótereztünk helyette), viszont

Franciaországban ez az arány 10 százalék, Luxemburgban 3, Görögországban, Hollandiában és Svájcban pedig – az OECD-jelentés szerint – nulla.

Az persze kifejezetten biztató, ha csak úgy jön össze elegendő utolsó helyezés az OECD oktatási statisztikáiban, ha képzelünk hozzá plusz egyet.

(Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd)

Ezt is ajánljuk a témában

 

Összesen 271 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
janicsar-2
2023. október 04. 18:26
Azért, mert sok eus pályázatot előre megfinanszírozott a kormány, aminek a kifizetését felfüggesztette az eu. A kiéheztetés reményében. A kormány meg Budapestet és a tanárokat éhezteti. Amilyen az adjon Isten, olyan a fogadj Isten.
gekk
2023. szeptember 29. 08:13
Drága orbitfelszopó, ha tényleg semmi baj sincs, akkor pl. a gazdád miért nem tudja a pedagógusbéreket a brüsszeliták nélkül emelni? Drága orbitfelszopó, ha semmi baj sincs, akkor mire fel ez a rengeteg orbáni megszorítás, elvonás?
reepcze
2023. szeptember 28. 19:41
És még: Nálunk a legkisebb az érettségi nélküli diplomások száma. Nálunk halnak meg legkevesebben 110 éves kor fölött. Nálunk a legkisebb a vonattal utazók aránya ott, ahol nincs vasúti közlekedés. Nálunk a legkisebb a házastársuk által meggyilkolt özvegyek aránya. Valóban elkeserítő mutatók.
Pelso j.
2023. szeptember 28. 18:19
Nézd francesca, Kende Ágnes cikke ugyancsak tárgyilagos. Vicces szituáció, hogy ennek félremagyarázását megkaptad feladatként.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!