Bródy ingerülten, páros lábbal szállt bele Orbánékba

„Tóth Vera úgy fogalmazott, hogy náluk ez a brand része. Így van ez, ha a baloldali, liberális megmondóember státuszt nevezhetjük brandnek. Mert ők bizony szakmányban politizálnak és ahol csak tudnak kormánykritikát fogalmaznak meg. De tőlük ez természetes, vajon miért? Ákosnál, vagy uram bocsá Tóth Gabinál miért nem lehet a politikai állásfoglalás a brand része? Kizárólag azért, amiért szerintük a humor és minden művészeti ág csak baloldali lehet. Arról van szó, hogy a mi módfelett befogadó, elfogadó és haladó gondolkodású liberálisaink nem tűrnek el más véleményt, sőt, ha más vélemény fogalmazódik meg egy- egy kollégájukban, művésztársukban azonnal kiközösítik. Elég, ha csak Tóth Gabira és Nacsa Olivérre gondolunk. De kapott itt hideget, meleget Pataky Attilától kezdve egészen Egerszegi Krisztináig mindenki, aki csak halvány jelét is adta, hogy a jobboldalhoz húz a szíve.

Huth Gergely a Magyar Nemzetben jegyzett egy publit, Mező Gábor nemrégiben megjelent A kultúra megszállása című nagyszerű könyvéről, amelyben a következőket írta Bródyról:

»[…]Korántsem volt olyan ártatlan, ügyefogyott káder, hiszen szakszervezeti vezetőként az 1981-es tatai rocktanácson Aczél Györgykultuszminiszter embereitől lényegében Nagy Feró és az „elhajló” rockzenészek betiltását követelte. Ami nem meglepő, hiszen a nagy hivatásos lázadó akkoriban Koncz Zsuzsával és Zoránnal az Országos Béketanácsban és KISZ-rendezvényeken tüsténkedett.[…]«.

Szóval ez az ember kiált most demokráciáért. Elképesztő! - gondolta magában Felhévizy és feltette a lemezjátszójára a legendás Tűzkerék együttes 1978-as iváncsai koncert felvételét és felcsavart hangerővel hallgatni kezdte a zseniális Radics Béla előadásában a Megátkozott embert.”

***

Nyitókép: MTI / Mohai Balázs