„A háború minden szempontból tönkre teszi a családokat, békére van szükségünk!”

„A háború összezúzza a családot lelkileg, pszichésen és fizikailag is. Nincs szükség háborúra, békére van szükségünk, mindent meg kell tennünk a békéért” – hangzott el az V. Budapesti Demográfiai Csúcs részeként megrendezett kerekasztal-beszélgetésen. A háború és béke – a biztonság aspektusai a családok szemszögéből című panelbeszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a fegyveres konfliktusok mielőbbi békés rendezésére van szükség Európában és a Közel-Keleten is. 

II. Efrém Ignác pátriárka, a Szír Ortodox Egyház vezetője (akit a rendezvényen mondott beszédében Orbán Viktor miniszterelnök külön is köszöntött) arról beszélt, személyes tapasztalata, hogy hazájának fiataljai elvesztik a reményt a háború miatt, családtagjai között is van, aki az elmúlt hetekben jelentette be övéinek, hogy elhagyja a hazáját, mert nem lát esélyt arra, hogy egy háború tépázta országban, Szíriában boldogulni tud majd. „Elveszítjük a fiataljainkat, elveszítjük a jövőnket” – adott hangot aggodalmának a pátriárka. Egyházi vezetőként érzi a felelősséget, ami a hátramaradt idősek, sebesültek gondozása révén nehezedik rájuk az egészségügy és az idősgondozás terén, de nagy feladatokat vállalnak az oktatás és a munkahelyteremtés területén is. 

Kiemelte a Hungary Helps Programot, a külügyminisztérium által koordinált magyar támogatásokat, amelyek nélkül – mint mondta – sokkal nehezebb helyzetben lennének Szíriában. 

Reményt kell adni az embereknek, de a reménynek kéz a kézben kell járnia a konkrét és valós segítségnyújtással annak érdekében, hogy az emberek a szülőföldjükön boldoguljanak, hogy a bajban lévő családoknak legyen mit enniük, figyelmeztetett II. Efrém Ignác, aki hozzátette: a háború mindig az átlagember életét teszi tönkre. „De hiszem, hogy mindig lesznek jóakaratú emberek, akik segítséget nyújtanak majd azoknak, akik bajban vannak” – mondta, de arra figyelmeztetett: többet kell tenni annál, mint kenyeret és vizet adni az embereknek. Az adja a legtöbbet, aki a békét adja – tette hozzá. Hangsúlyozta:

Reményt kell adni, imádkozni kell és meg kell tenni mindent, hogy a háború sújtotta emberek életébe eljöjjön a béke – összegezte üzenetét a pátriárka.

A magyar családok az ukrajnai háború hatására egy elhúzódó sokkhatás alatt vannak. Ezt már Szalay-Bobrovniczky Kristóf fejtette ki, aki szerint a rendszerváltás idejének optimizmusa után egymást érték a sokkhatások, amelyeket a nyugati társadalmak megtapasztaltak, mindez pedig egyfajta végső sokkban tetőzik most, a háború idején. A honvédelmi miniszter értékelése szerint egyfajta akciópillanatot éltünk meg az ukrajnai háború kitörésekor, a magyar emberek hatalmas többsége azóta azt mondja, hogy azonnali békére van szükség. Két nagy világblokk ütközőzónájában a magyarok úgy érzik, a blokkok közé ragadtak, de ezen felül az emocionális érvek is az azonnali tűzszünet mellett szólnak. 

A családok olyan kihívással néznek szembe, amit generációkkal ezelőtt tapasztaltunk meg utoljára – mondta a miniszter. Szalay-Bobrovniczky arra is emlékeztetett, a politikusoknak mindezt mérlegelniük kell, amikor döntéseket hoznak. 

A nemzeti ellenállóképesség fejlesztésének szükségességéről beszélve a tárcavezető azt mondta, az az új valóság, hogy a társadalomnak részt kell vennie a biztonsági tényezők erősítésében. Magyarország jelenleg az egyik, ha nem „a” legbiztonságosabb hely a bolygón – nyomatékosította. Itt az emberek biztonságban vannak, de ezen dolgozni is kell folyamatosan, tette hozzá, kiegészítve azzal is, hogy ennek folyamatosan keresik a megfelelő módozatait.

Ugyanakkor a mindennapi hazafiság ebből a szempontból is nagyon sokat segíthet, fogalmazott Szalay-Bobrovniczky Kristóf. 

Van egy közös nevező azok között, akik szeretnék megváltoztatni a jelenlegi rendet, ez a közös nevező pedig a demográfiai zuhanás – fejtegette Robert C. Castel. A biztonságpolitikai szakértő rámutatott, a családi struktúrák vizsgálatára van szükség. Kína például a leggyorsabban változó és öregedő társadalom a Földön, miközben maga az ország hegemón szerepre tör a világpolitika színpadán. De érdemes figyelni az Európai Unió társadalmaira is: mint mondta 

Oroszország pedig azért érdekes példa, mert ott a várható élettartam viszonylag alacsony. Ma a családstruktúrák és demográfiai helyzetek harcát látjuk a világban. 

Christiaan Alting von Geusau, a Nemzetközi Katolikus Törvényhozók Hálózata elnöke a panelbeszélgetés során kifejtette; azt látjuk, világszerte vannak kormányok, amelyek megpróbálnak a családoknak segíteni, ez pedig pozitívum, de érdemes követni a magyar példát. Magyarország nem ad hoc jelleggel nyújt támogatásokat és nem csak pénzt ad a családoknak (az csak elodázni képes a problémákat), hanem összetett családpolitikai rendszert épít. 

Arra figyelmeztetett, van azonban egy nagyon veszélyes trend a világban. Egy olyan mélyebb, folyamatosan dúló háborúról beszélt, amely a természetes családmodellel szemben zajlik, s amelyben mindenfajta fegyvert bevetnek a családot támadó erők. Ennek a politikai szinten túlmutató vetülete is van, a válasz pedig az lehet, ha megerősítjük az emberek képzését, tudást adunk nekik. Idézte Giorgia Meloni délelőtti beszédét, amelyben Olaszország miniszterelnöke arra mutatott rá, nem sorsszerűség, hogy csökken az európai országok népessége, hanem választás, amelyet meg lehet változtatni. 

Nincs olyan, hogy semleges oktatás – oszlatta el a liberális feltételezést a katolikus szakember, majd hangsúlyozta: romboló ideológiákat hirdetnek a kontinens oktatási intézményeinek többségében. Christiaan Alting von Geusau felhívta a figyelmet arra a cenzúrára is, amelyet kormányok és IT-nagyvállalatok vezettek be és amelyekkel szemben tudományos érvekkel lehet hatékonyan fellépni. Ha az alapvető jogokat megfelelően akarjuk védelmezni, meg kell barátkoznunk természet teremtett rendjével és tiszteletben kell tartanunk azt – mondta a katolikus gondolkodó.