Mi az a világrendszerváltás? Merre tart a magyar tervezés? Erről is szó volt a Tranzit egyik utolsó pódiumbeszélgetésén.
Békés Márton, a Kommentár folyóirat főszerkesztője, Benkő Levente, a Digitális Szuverenitási Központ (DISZK) nemzetközi igazgatója és Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója arra kereste a tihanyi Tranzit egyik utolsó kerekasztal beszélgetésén a választ, hogy a világrendszerváltásban merre van Magyarország útja.
A házigazda Hegedűs Zoltán a beszélgetést azzal vezette fel, hogy megkérdezte a résztvevőktől, mit takar pontosan a világrendszerváltás fogalma. Békés Márton, erre azt válaszolta, hogy mikor a Kommentár folyóirat év végi címlapjára felírták ezt a fogalmat, arra kívántak utalni vele, hogy a világrendünk változóban van. „A hidegháború után posztdipolárisnak nevezett korszak változik, ennek igazából nincs is önálló neve. A most zajló folyamat a jaltai konszenzusnál is mélyebb és hosszabb lehet.
Valójában egy világszintű rendszerváltás szemtanúi vagyunk.
A politikai és gazdasági elvek mellett a kulturális elvek is változnak. A világrendszerváltás valójában egy szójáték, ami lefedi, hogy az elmúlt mintegy 200 év megváltozik. Az első világháború világrendszer a napoleonit cserélte le, ehhez hasonlóan vélhetően ez is nagyon hosszú küzdelem lesz” – magyarázta a Kommentár folyóirat főszerkesztője.
Benkő Levente úgy fogalmazott, számára ez a kifejezés azt üzeni, hogy nem tudtuk még elnevezni az új világrendszert, ami kialakulóban van. „Van, aki a nyugat hanyatlásaként próbálja keretezni, van aki új hidegháborúról beszél, de érdemes ezeket a kijelentéseket árnyalni, mivel nem fedi le teljesen a valóságot”. Szerinte „az USA Európa erejét elszívva tesz arra kísérletet, hogy időt nyerjen Kínával szemben. Aki pedig időt nyer, az életet is nyer.”
Ezután arról beszélt, hogy míg a hidegháború időszakában két univerzális igénnyel fellépő hatalom csapott össze, addig most
közepes erősségű játékosok is a pályán vannak,
úgy mint Indonézia, India, Brazília, Szaúd-Arábia, valamint azok az országok, amelyek nemrég felvételt nyertek a BRICS-be. Tehát a két nagy versengése mellett mindenki mozog, és igyekszik előnyös pozíciókat kiharcolni magának” – húzta alá Benkő.
Orbán Balázs a magyar tervezés oldaláról közelítette meg a kérdéskört. Szerinte nézőpontot kell választani, hogy érzelmi-identitási vagy fizikai oldalról közelítjük meg külső megfigyelőként a körülöttünk zajló folyamatokat. „Meg kell értenünk ezeket, ahhoz, hogy a viselkedésünket hozzáigazítsuk. A magyaroknak a külső megfigyelői pozíciót kell felvenni, és úgy érvényesíteni az érdekeinket. (...) Nem tudjuk még mi lesz ennek a végkimenetele.
Figyeljük a változásokat, állandóan szcenáriókat gyártunk, és sosem zárjuk le a gondolkodást.
Részei vagyunk a nyugati diskurzusnak, részben befolyásolni tudjuk a változás menetét. Érzek felelősséget a magyar intellektuális és politikai szereplők részéről abban, hogy szerepet kell abban vállalniuk, hogy elmagyarázzák az amerikainak, hogy az, hogy ami most zajlik a harmadik világháborúba torkollik-e, rajtuk múlik. Új kiegyezés, új status quo szükséges mind az USA, mint Kína, mind Magyarország számára. Óriási veszély, egyben óriási lehetőség is a középhatamaknak és a regionális középhatalmaknak ebbe az új rendszerben szerepet vállalni ” – hangzott el.
A miniszterelnök politikai igazgatója a jövőbe tekintve elmondta, reméli, hogy pár éven belül Magyarország is regionális középhatalommá tud válni. „Kulcspozíció lehet számunkra, ha a Kelet-Nyugat közötti mediáció élharcosai leszünk” – szögezte le. Hozzátette, a fent vázolt gondolatait rövidesen bővebben egy új kötetben is olvashatjuk majd.
Ezt is ajánljuk a témában
A Nyugat elé kesztyűt dobó orosz-kínai-brazil-dél-afrikai-indiai tömb megduplázta tagállamai számát, immár a világ népességének közel felét tömöríti, és nagyon unja már a dollár-banánt.
Orbán Balázs arról is kifejtette a véleményét, hol lesz Európa helye ebben az új világrendben. „Európa érdeke és a magyar érdek hasonlóképpen írható le. Nem érdemes elköteleződni, az összes szereplővel jóban kell lenni. Európa történelme során mindig úgynevezett puha szereplő volt, a békére és a demokráciára épített.
Ezzel szemben most nem felemeljük magunkat, hanem földbe döngöljük”
– fogalmazta meg kritikáját.
„Őrjöngő ideológia által vezérelt Európa, amely kiszolgálja az amerikai külpolitikát, és ezzel párhuzamosan megszakítja gazdasági kapcsolatait a világ többi részével. Ha Európa Amerika oldalbordájaként akar felemelkedni, rövid időn belül felmerülhet a kérdés, hogy fogjuk a termékeinket eladni. A gazdasági kapcsolatokat nem kellene elengedni, hanem finom egyensúlyozó politikát kellene vinni. Ezt a franciák már megértették” – ismertette.
Orbán Balázs a magyar pozícióról szólva elmondta, „arra számítunk, hogy nagy változás nem lesz Európában, de reméljük a jobboldali győzelmet az EP-n. Ez tud változtatást hozni, de ahhoz egy 10 éves program kellene, hogy megállítsuk a hanyatlást” – hívta fel a figyelmet.
Nyitókép: LI XUEREN / XINHUA / Xinhua via AFP
A politikus arról beszélt egy interjúban, hogy az orosz-ukrán háború tönkreteszi az európai és a magyar gazdaságot is, de Amerikára is negatív hatással van.
Ez az írás is jól mutatja azt a háborús tébolyt, amelyet a liberálisok szánnak Európának.
A Magyar Külügyi Intézet elnökét is fogadta az amerikai alelnök.
A miniszterelnök politikai igazgatója kijelentette, hogy „jelenleg Brüsszel a világ leginkább elszigeteltebb hatalma”.
Ha Európa korábban kidolgozta volna a békestratégiáját, nagyobb hatással lehetett volna a háború utáni rendezésre.
„Scholz bukik, Rutte forog mint a szélkakas, Brüsszel kapitulál, Magyarországnak pedig végig igaza volt” – fogalmazott videójában Orbán Balázs.
És ott hallgatták a három-négycsillagos tábornokok, akik tudták, hogy hazudik; von der Leyennel pedig azt csinál az amerikai vezetés, amit akar – alaposan kifakadt Nógrádi a Manidner választási műsorában.
Egy volt katona szerint az orosz vezetés azzal, hogy a sérült katonákat egy hónapnyi pihenő után visszaküldi a harctérre, azt próbálja elkerülni, hogy kárpótlást kelljen fizetnie a családtagjaiknak.
