„Három állításom van Krúbiról. Az elsőt, hogy jó, már részleteztem. A második az, hogy semmiképp sem nevezhető bátornak az az előadó, aki 2023-ban feláll magyarként egy egyértelműen nemzetközi fesztivál nagyszínpadára, és 13 év vérszomjas, de valahogy mégis fekete autókat és körömletépéseket nélkülöző diktatúra után megszégyeníti a miniszterelnököt. Ennél laposabb, prolibb és vérengzőbb víziókat lát az ember nap mint nap Jakab Péter Facebookjának kommentmezőjében. Azokhoz képest Krúbi művészet! Tehát ez minden, csak nem bátorság! Krisztiánt védi a tömeg, a Sziget, a nemzetközi média, de leginkább ez a szar demokrácia, melynek létezését végre minden jóérzésű kormánygyűlölőnek el kellene ismernie.
A harmadik állításom pedig az, hogy ha nem bátor, akkor viszont hülye. Hogy miért? Mert rövidtávon ugyan Beatles-hisztériára hajazó tini sikolyokat és 150 kamaszlány-telefonszámot kap bulinként, meg haveri hátbaveregetéseket a srácoktól, hisz »jól odamondta a báttya«, de hosszútávon nem lehet kalkulálni egy politizáló művész karrierjét. Nem gondolom, hogy Krisztián megmérte, hogy ez mekkora sikert hoz. Egyszerűen leszarja, él a művészi szabadság jogával, és nem mérlegel. Mérlegelni nem ő fog. Hanem a Momentum vagy éppen a Partizán, melynek stúdiójába a balos médiakáder-képzés Magnetója, Gulyás Marci korábban már behívta vendégnek. De nemcsak egyirányú mérlegelések születnek majd. Mert mérlegelni fog pár éven belül az a most még leginkább a Krúbi-életérzésért koncertre járó fiatal is, aki később lehiggad, elkezd dolgozni, családot alapítani, és a régi toposz szerinti liberálisként kezdett fejlődéstörténete idővel konzervatívvá alakul. Ő hogy érezhette magát a mocskosfideszezés alatt? Voltak-e benne morális kérdőjelek az Orbán-bábu miatt? Vagy tényleg azt kell higgyük, hogy egytől egyig anarchista anyaszomorítók járnak Krúbira? Kizárt. Kevesebben vannak konzervatív értékrendűek, ezzel tisztában vagyok. De Krúbi az ő lemorzsolódásukat kockáztatja. Ezért hülye. Szerintem.”