Elszólta magát a nemzet ripacsa, Nagy Ervin borította Magyar Péter cinkelt dominóit
Nem véletlen, hogy Magyar Péter nem szereti, ha a hívei megszólalnak a sajtóban, mond ő pont éppen elég hülyeséget.
Amennyiben az állomány intenzív növekedésnek indul, azzal a hazai fajokra is veszélyt jelenthet.
Vadonélő mosómedvéket filmeztek a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) gödöllői vadbiológus kutatói egy Budapesttől 30 kilométerre fekvő erdőben.
Az egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének munkatársai vizsgálják, milyen hatásuk van az inváziós emlősöknek a hazai őshonos állatfajokra. Talajra és bokrokra épített műfészkeket és fára szerelt odúkat helyeztek ki fácántojásokkal, és vadkamerákkal vizsgálták a fészekrablókat. A képeken gyakran jelentek meg mosómedvék – közölte az intézmény kedden az MTI-vel.
A mosómedvék leginkább tojásokkal, hüllőkkel, békákkal, rovarokkal, gyümölcsökkel táplálkoznak.
A közlemény idézte Katona Krisztiánt, a MATE egyetemi docensét, a kutatás szakmai vezetőjét, aki azt emelte ki, hogy a mosómedvék viszonylag gyorsan szaporodnak, egy nősténynek évente öt-hat utóda is lehet.
Európa számos országában megtelepedett már ez a faj, és növekvő állományuk számtalan nehezen kezelhető problémát okoz. Azt feltételezik, hogy Magyarországon valószínűleg fogságból szökött egyedek telepedtek meg a főváros szomszédságában és kezdtek el szaporodni.
Amennyiben az állomány intenzív növekedésnek indul, azzal a hazai fajokra is veszélyt jelenthet.
A kutatók szerint csak néhány tucat egyed élhet jelenleg Magyarországon és mivel jellemzően éjjel aktívabbak, ezért nem valószínű, hogy bárki találkozik velük. Ha ez mégis megtörténne, akkor azt ajánlják a szakemberek: ne közelítsék meg őket, mert haraphatnak és fertőzéseket terjeszthetnek.
(MTI)
Nyitókép: WOLFRAM STEINBERG / DPA / DPA PICTURE-ALLIANCE VIA AFP