Az Ab azt a feladatot kapta a köztársasági elnöktől, hogy vizsgálja meg, a törvény összhangban van-e az Alaptörvénnyel.
Az Alkotmánybíróság honlapján megjelent dokumentum szerint előzetes normakontrollt kért Novák Katalin köztársasági elnök Lázár János július negyedikén elfogadott új építési törvényéről. Ez azt jelent, hogy az Ab azt a feladatot kapta a köztársasági elnöktől, hogy vizsgálja meg az Építési és Közlekedési Minisztérium törvénye összhangban van-e az Alaptörvénnyel. Ha a bírák szerint nincs, akkor a törvényt nem lehet kihirdetni.
Az indítvány lényegének szövegéből az is kiderült, hogy a köztársasági elnök azt kifogásolja, hogy
a törvény felhatalmazza Lázár Jánost arra, hogy egy rendelettel felülírhassa az amúgy rá vonatkozó törvényt.
„A Törvény ugyanakkor a sérelmezett rendelkezéseiben saját szabályaitól enged eltérést, akár miniszteri rendelettel. A köztársasági elnök álláspontja szerint a Törvénynél alacsonyabb szintű jogszabálynak minősülő miniszteri rendeletben való, érdemi keretek nélküli eltérés lehetősége kiüresíti a törvényi, illetve részben sarkalatos törvényi szabályozást, sérti a normahierarchiát, valamint a sarkalatos törvények módosítására, a felhatalmazó rendelkezések meghatározottságára és a korlátlan mérlegelés kizártságára vonatkozó alkotmányos követelményeket, ami végső soron a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság sérelmét okozza” – olvasható az Alkotmánybíróság oldalán.
Nyitókép: Lázár János Facebook-oldala
A közlekedésről sugallt kép sokkal rosszabb annál, mint ami a valóság – állítja Lázár János építési és közlekedési miniszter. Hódmezővásárhely egykori polgármesterét a lakáshelyzetről, a MÁV reformjáról és a Fidesz esélyeiről kérdeztük, s a Vitézy Dáviddal való csörtéjéről is ejtettünk pár szót.
George Simion beadványában azt állította, hogy az Alkotmánybíróság (CCR) december 6-i döntése rendkívül veszélyes precedenst teremt.
Rés az ellenzéki pajzson. Petri Lukács Ádám írása.
A miniszter állítja: nem Magyar Péter hozta el a csodát, hanem ők követtek el egy hibát.
Kész szerencse, hogy magyarországi választáson egyik jelölt sem részesült előnyben egy közösségi médiafelületen.
Az Európai Bizottság leköszönő alelnöke szerint Magyarországon aggasztó a jogállamisági helyzet, az illiberális jogalkotás pedig ragadós Európában.
Évtizedeken át csak úgy hivatkoztak rá, mint a világ egyik legjobb filmje. A BLM óta mégis örülhetünk, hogy egyáltalán megemlékezhetünk az Elfújta a szél 85. születésnapjáról.
Érdekes lesz majd követni az úgynevezett nemzetközi közvélemény reakcióját.
