1456-ban a diadalt hozó nándorfehérvári csatánk július 4-én kezdődött. Nagy nap a mai.
„907-ben ezen a napon, július 4-én kezdődött a nemzet első honvédő csatája, a »honfoglalászáró« pozsonyi ütközet. In memoriam. Árpád vezér negyvenezres serege csapott össze a ránk törő Nyugat százezres hadával. A gonosz jövevények, Liutpold bajor herceg és Theotmár salzburgi érsek haditerve így szólt: »Elrendeljük, hogy a magyarok kiirtassanak.« Ehhez képest a támadók jó része odaveszett, hajóik a Duna iszapjában végezték. Johannes Aventinus történetíró ekképp kesergett: »A bajorok kilátástalan háborúja Liutpold herceg féktelen kevélységét letörték.« (Sőt a herceg maga is fűbe harapott, akárcsak érsek cimborája.) A Nyugat bő évszázadig, 1030-ig gondolni sem mert újabb kalandra, akkor is megbánta, István hadai lenullázták a revansra spekuláló II. Konrád császárt – sőt meg sem álltak Bécsig, azt is elfoglalták. 1051-ben III. Henrik is bepróbálkozott, neki meg a flottáját süllyesztette el egy Zotmund nevű szenvedélyes könnyűbúvár.
Magáról a csatáról keveset tudunk, de még azt a keveset is elhallgatta előlünk a múltat végképp eltörölni akaró kommunizmus – a magyar diadal nem illett bele a ránk erőszakolt »bűnös nép« koncepcióba. Csunderlik Péter »baltörténész« szerint például a Nyugat csak azért támadott, hogy kitessékelje a határokon túlra őseinket, akik a rablást, a gyilkolást és a védelmi pénzeket adták el »kalandozás« fedőnéven. (Ugyanez a Csunderlik állítja, az 1919-es Szamuely Tibor nem lehetett vérszomjas, hisz két vérengzés között gyerekeket üdültetett, és ő felelt Budapest május elsejei feldíszítéséért.)
1456-ban a diadalt hozó nándorfehérvári csatánk is július 4-én kezdődött. Nagy nap a mai.”
Nyitóképen: Tatai patara. Illusztráció. Fotó: MTI / Bodnár Boglárka
Az angol beteg című film magyar főhősének valódi élete lenyűgöző, interaktív albumot ihletett: tartalmában és esztétikájában is méltó ajándék kerülhet a karácsonyfák alá.
Legismertebb labdarúgónk példája azt mutatja, hogy nem az eszközkészlet számít, hanem hogy mi jön belülről.
Sokkal fontosabb és súlyosabb problémákkal bajlódunk, mint pár éve, amikor a mozgalmatok elfoglalta az agonizáló baloldal helyét a céges érdekeltségek miatt.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
Nincs miért kárörvendeni az egyre mélyebb és szerteágazóbb német válságjelenségek kapcsán. Rajcsányi Gellért írása.
A közel négyszáz oldalas, gazdagon illusztrált kötet nem csak a Liget páratlanul gazdag, több mint két évszázados múltját mutatja be történeti hűséggel, a jelen, azaz a Liget Budapest Projekt fejlesztései is kiemelt szerepet kapnak.
A 22 éves, kezdő újságíró cikke az író halála miatt nem került nyomtatásba.
F. Jánost háromszor hallgatták ki, és harmadjára sikerült megtörni.
