Miért fáj az úzvölgyi katonai temető a román nacionalistáknak?

Úzvölgye ismét bekerült a hírekbe, pedig a Hargita megyei magyar lakta falu mára teljesen elnéptelenedett. 1992-ben még 12 lakosa volt, 2011-ben három (mindhárman magyarok, római katolikusok), 2019-re pedig egyetlen egy ember maradt, László Sándor, akiről Az utolsó lakos címmel egy rövidfilm is készült. Úzvölgye és az ott található katonatemető 2019-ig csak a magyaroknak volt fontos, hiszen jobbára az I. és a II. világháború alatt hősi halált halt magyar katonák sírhelye. Székelyek is nyugszanak itt, de a legtöbben a miskolci 10. honvéd gyalogezred katonájaként adták életüket a hazáért az I. világháború során.

Románia 1916. augusztus 27-én üzent hadat az Osztrák-Magyar Monarchiának. Az év őszén aztán az előre nyomuló román csapatokat kiűzték a Magyar Királyság területéről, így az Úz völgyéből is. Mindez persze magyar áldozatokkal is járt. Ezért hozták létre a katonai temetőt, amelyben a magyarok mellett osztrák, német és olasz katonák kerültek, az eddig fellelt források szerint román csak egy, ő is hadifogolyként hunyt el, s oda temették. 1917. november elsején a 10. honvéd gyalogezred gránitból faragott sírkövet állított a temetőben, a következő felirattal: „A 10-es honvédek itt harcolva jártak/S hősei lettek sok sok győzelmes csatának/A borostyán nekik új ágat eresztett/S cserébe itt hagyták a sok fakeresztet.”A temető bejáratánál akkor még a következő felirat szerepelt, amelyet 1916. október 18-án helyeztek ki: 

„Erdély határhegyét harcolva bejárták/S a szép Székelyföldet már szabadnak látták/A hazai földért harcoltak itt bátran/S a hantjuk itt domborul a szabad hazában.”

A több ismert. Trianon után a katonai temető is Romániához került, és csak rövid ideig lett ismét magyar kézen, a II. világháború alatt. 1944. augusztus 26-án aztán a szovjetek elfoglalták a területet, így a temetőt is. A kommunista rezsim idején senki nem foglalkozott vele, az állapota egyre csak romlott, 1994-ben a magyar kormány segítségével hozták rendben a sírokat. 2019-ig a románok nem foglalkoztak a katonai temetővel. Nem érdekelte őket, ám akkor a szomszédos Bákó megyei, román lakta Dormánfalva polgármestere, Constantin Toma 51 betonkeresztet helyeztetett ki, így emlékezve az ismeretlen román katonákra. 

A román nacionalisták számára azért különösen érzékeny ügy az úzvölgyi katonai temető, mert ott jobbára azok a magyar katonák nyugszanak, akik az I. világháború alatt megakadályozták a román betörést. Nem mellékes az sem, hogy 

az akkor elhunyt román katonáknak nem készült katonai temető, jeltelen sírokban temették el őket a környékbeli hegyekben. 

És fájó pont azért is, mert a II. világháború alatt szintén vereséget szenvedtek a magyaroktól és csak a Vörös Hadsereg segítségével tudták visszafoglalni a területet. 2019. július 6-án a román hősök napján a románok emlékműavatását élőlánccal próbálták megakadályozni magyarok, amelyből aztán dulakodás lett, a románok letépték a piros-fehér-zöld szalagokat a sírokról és megrongálták a Székelykaput. A betonkereszteket aztán el kellett távolítaniuk. 

Az úzvölgyi katonai temető ügyére rátelepedett a román nacionalista Nemzet Útja Egyesület, amely most hétvégén 150 fakeresztet helyezett ki a temetőbe, az ott nyugvó román katonák emlékére, pedig hivatalosan nincs nyoma annak, hogy ott – egy kivételével – román katonák lennének. A román hatóságok nem avatkoztak közbe, hivatalos közlés szerint csak utólag vizsgálják, hogy jogszerű volt e a fakeresztek kihelyezése. Borbély Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke egy TikTok videóban jelentkezett a helyszínről és közölte, az akció törvénytelen volt és kegyeletsértő. 2019-ben komoly feszültséget okozott Magyarország és Románia között a temetői incidens, nagy kérdés, hogy a mostani román nacionalista akciónak mi lesz a hatása a két ország kapcsolatára. 

Nyitókép: Bartha Mihály veterán katona az úzvölgyi temetőben. Fotó: MTI/Veres Nándor