Gyáráfásnak volt indítéka és komoly szándéka Fenyő János megöletésére – ismételte meg a múlt tárgyaláson elmondottakat az ügyész, aki zárszóként úgy fogalmazott, hogy „a kép miden darabja a helyére került”. Az ügyészség mindezek alapján azt indítványozta, hogy
a törvényszék az elsőrendű vádlott Gyárfás Tamást mondja ki bűnösnek felbujtóként, előre kitervelten elkövetett emberölés bűntettében, és ítélje határozott idejű, letöltendő fegyházbüntetésre.
A vádiratban az ügyészség 12 év szabadságvesztés kiszabását indítványozza, amennyiben Gyárfás az előkészítő ülésen teljes körű beismerő vallomást tett volna és lemond a tárgyaláshoz való jogáról. Mivel ez nem történt meg, most az ügyész a 12 évet meghaladó büntetés kiszabására tett indítványt úgy, hogy Gyárfást legkorábban büntetése négyötödének letöltése után helyezhessék szabadlábra. Portik Tamás esetében az ügyészség azt indítványozta, hogy a másodrendű vádlottat – a korábban kimondott, az Aranykéz utcai robbantást is magában foglaló ítélet hatályon kívül helyezésével – felbujtóként, előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen elkövetett emberölés bűntettében mondja ki bűnösnek a bíróság és
ítélje életfogytig tartó szabadságvesztésre.
A per csütörtökön Gyárfás Tamás védője, Zamecsnik Péter perbeszédével folytatódik, a vádlottak majd csak ősszel szólalna fel az utolsó szó jogán. Portik esetében az ügyészség életfogytiglani szabadságvesztést kért, úgy hogy legkorábban 30 év múlva helyezhesség szabalábra.