Egyelőre hiába várunk Brüsszelre, hogy tolja ki az ukrán gabonaexport tilalmának határidejét

Magyarország Bulgáriával, Lengyelországgal, Romániával és Szlovákiával közös állásponton van abban, hogy az Európai Bizottságnak szeptember 15-e után is meg kell hosszabbítania az ukrán gabonatermékek behozatalának tilalmát ezen országok piacaira – tette egyértelművé megkeresésünkre az Agrárminisztérium.

A magyar álláspont alapvető indoka az ukrán fél által exportálni kívánt termény mennyiségének mértéke, mely ezen országok piacaira zúdul, az itteni termelési és felhasználási volumen mellett. Ugyancsak komoly problémát jelent, hogy e termésmennyiség, mely többnyire a régió országaiban ragad, jelentősen telíti a régió tárolókapacitásait.

Kifejtették:

a térség gazdálkodói ugyanis legalább ugyanakkora védelmet és segítséget érdemelnek az uniótól, mint az ukrán mezőgazdaság szereplői.

Téma volt, de döntés nem született a tanácsülésen

Magyarország éppen ezért a legutóbbi, múlt heti uniós tanácsülés keretében a frontországok agrárminisztereivel közösen kérte Brüsszelben az ukrán gabonaimport tilalmának meghosszabbítását. A határmenti tagállamok tárcavezetői Janusz Wojciechowski mezőgazdasági biztossal egyeztettek arról, hogy a Bizottság vizsgálja meg az importtilalom meghosszabbítását és az ukrán gabona szállítási támogatásának lehetőségét. Erről egyelőre nem született döntés.

Az agrártárca szerint az ukrán gabonaexport korábbi, hagyományos útvonala a fekete-tengeri kikötőkből indult és elsősorban EU-n kívüli országokba irányult.

Míg a háborút megelőzően mindösszesen évi 40-50 ezer tonna volt a Magyarországra érkező import Ukrajnából, addig 2022-ben már elérte a 2,5 millió tonnát a gabona és olajosnövény mennyisége, 2023-ban pedig az import leállításáig ennek mértéke havi mintegy 250 ezer tonna importot jelentett.

A többi határmenti országban is hasonlóan drámaian változott a helyzet, rendkívül rövid időszakon belül, amit a piac képtelen volt kezelni. A régiós piac védelmét, a tavaly létrehozott úgynevezett szolidaritási folyosók működésének javítását és eredeti céljának helyreállítását egyszerre kell szolgálnia az EU-nak. világos, hogy a legfőbb probléma továbbra is az, hogy a szárazföldi szállítás költségei nagyon magasak.

Erre a magyar kormány szerint

Ezzel elérhető ugyanis, hogy az ukrán gabonát szárazföldi úton is megérje elszállítani az európai kikötőkbe, és onnan tovább oda, ahol tényleg szükség van rá.

„A cél az, hogy az ukrán mezőgazdasági termékek visszatérjenek hagyományos exportpiacaikhoz és eljussanak a rászoruló harmadik országokba, ellenkező esetben élelmezési válság alakulhat ki, ami tovább fokozná a migrációt. A megfelelő uniós döntés elősegítené, hogy az európai kikötőkbe érkező ukrán termékek valóban a fejlődő országokba jussanak el. Magyarország minden eszközzel arra törekszik, hogy megvédje a magyar gazdák érdekeit, abban az esetben is, ha az Európai Unió szeptember 15. után mégsem hosszabbítaná meg az ukrán gabona behozatalára vonatkozó uniós tilalmat” – közölte az Agrárminisztérium.

A Bizottság megkeresésünkre egy a témában tartott tájékoztatót továbbított, aminek lényege, hogy „ezek az intézkedések célzottak és átmenetiek”. A testület részéről folyamatosan figyelemmel kísérik a helyzetet, havonta ismertetik az import adatait, de ami a legfontosabb: biztosak akarnak lenni abban, hogy továbbra is támogatják Ukrajnát.

Öt tagállam régóta kongatja a vészharangot az ukrán gabonaexport miatt

Megírtuk: Brüsszel még április végén az érintett tagállamokkal megállapodást kötött, amely lehetővé teszi számukra, hogy június 5-ig blokkolják az ukrán gabonafélék forgalmazását országuk területén, feltéve, hogy nem akadályozzák meg a más országokba történő tranzitforgalmat. Ezt a megállapodást június elején a testület szeptember 15-ig meghosszabbította, ám kérdéses, eleget tesz-e az érintett tagállamok kérésének, ami az év végéig tolná ki a jelenlegi határidőt.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „Európa-ellenesnek” minősítette a törekvést, s felszólította Brüsszelt, hogy ne engedjen. A Bizottságon tehát van némi nyomás, ráadásul még májusban az Európai Parlament még májusban megszavazta az Európai Unióba irányuló ukrán exportra vonatkozó importvámok, dömpingellenes vámok és egyéb védintézkedések felfüggesztését. Az EP szerint az intézkedés fenntartására Oroszország háborúja miatt van szükség, amely akadályozza Ukrajnát abban, hogy fenntartsa a kereskedelmét a világ többi részével.

Lengyelország bekeményített

A Politico minapi cikke szerint Varsó hajlandó lenne lezárni a saját határait az érintett termékek előtt, amennyiben az EU nem kompenzálja pénzzel a gazdáit, vagy nem hosszabbítja meg a behozatali tilalmat. A gazdáink érdeke elsődleges számunkra, ám a döntéseink senki ellen nem irányulnak – húzta alá Robert Telus lengyel miniszter.

Egyes nyugati tagállamok azonban inkább Ukrajna pártját fogják a vitában, például a német szaktárca vezetője, Cem Özdemir azt mondta, ez nem egy nem kívánságműsor, olyan nincs, hogy valaki elfogad pénzt Brüsszeltől, közben lezárja a határait. A lengyel kormány elemzések szerint azért is eltökélt, mert a jelenlegi EU-s határidő, szeptember 15-e után egy hónappal választások lesznek.

Nyitókép: Genya Savilov / POOL / AFP