A magyar tejágazat hullámvasúton ül – fogalmazott a Mandinernek a Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója, akitől megtudtuk: túl van a csúcson a tej ára, amely februárban volt a legmagasabb. Harcz Zoltánnal a tejpiac nehézségeiről, a fogyasztási szokásokról és az árstopos tej hatásairól is beszélgettünk.
Milyen helyzetben van Magyarországon 2023 májusában a tejpiac?
Az elmúlt egy két évben történtek különösen jól rávilágítanak arra, hogy tejpiacunk továbbra is kiszolgáltatott a tőle független és sokszor előre alig látható európai piaci-gazdasági folyamatoknak. A folyamatos költségnövekedés utáni hirtelen visszarendeződést, ezt a kiszámíthatatlanságot lehetetlen kezelni. A hazai tejágazat hullámvasúton ül: az európai piacok volatilitását és az ebből fakadó kitettségünket jól szemlélteti, hogy a hazai tejár két hónap alatt több mint 15 százalékot esett, míg a magyar tejek kiviteli ára 6 hónap alatt 54 százalékot. Az európai sajt- és vajárak – komoly haranggörbét befutva – tavaly őszre megduplázódtak, majd mostanra visszarendeződtek. A rekordmagas európai uniós tejáraknak köszönhetően Észak- és Nyugat-Európa tejtermelése tavaly ősztől erősödésnek indult, jelentős feleslegek kezdtek kialakulni, azonban a magas infláció okozta fogyasztáscsökkenés, illetve a Kínában történt kereslet-visszaesés okozta erős korrekciót a saját bőrünkön érezzük. A fogyasztáscsökkenés, valamint az európai tejfeleslegek okán rendkívül nehéz időszak a mostani, de ugyanígy nehéz hetek állnak még előttünk is. Az is súlyosbítja a helyzetet, hogy a hazai vásárlóerő az elmúlt évek nagymértékű bérinflációja ellenére még mindig jelentősen elmarad az EU-s átlag szintjétől, így az ágazat folyamatos nyomás alatt van.
A Tej Terméktanács az elmúlt egy év során többször hangot adott álláspontjának, mely szerint a hatósági árak rendszerét ki kell vezetni. Tavaly, az ársapka februári bevezetése után 80 százalékkal nőtt a 2,8-as UHT-tej-eladás. A legfrissebb, 2023. február–április közötti eladások 57 százalékkal magasabbak, mint az ársapka előtti, 2021-es számok. A piaci szereplők jogkövetők: sokkal több 2,8 százalékos UHT-tejet adtunk el, mint amennyit a jogszabályok megköveteltek. A 2,8-as UHT-tej a kategória más tejeitől szívta el a piacot. Az árstopnak ugyanakkor lehetett némi tejfogyasztást népszerűsítő hatása is: tavaly 3 százalékkal több tejet ittunk meg, mint egy évvel korábban.
A nem hatósági áras termékeket milyen árdinamika jellemzi ez idő tájt? A boltok polcain – ahogy említette – mintha árcsökkenés lenne tapasztalható a friss tejek árában.
A mostani európai tejpiaci helyzetből egyértelműen az következik, hogy a hazai tejszektor – színtisztán piaci okokból – masszívan hozzá fog járulni az infláció csökkentéséhez. Minden, ami a spot – vagyis az azonnali – tejpiacon, majd az EU tejpiacán történik, az néhány hónapon belül törvényszerűen bekövetkezik nálunk is. A hazai piaci folyamatok lekövetik azokat az európai trendeket, amelyekre a hazai szereplők tevékenysége csak igen kis mértékben gyakorol hatást. Így van ez a fogyasztói árak esetében is. A KSH-nál 2023 áprilisáig állnak rendelkezésre adatok. Eszerint a tejtermékek közül az ESL-tejek fogyasztói átlagárai 2023 februárjában érték el csúcsukat, azóta 5-6 százalékos volt az árcsökkenés.
Az AKI Agrárközgazdasági Intézet szerint a 1,5 százalékos UHT-tej fogyasztói ára 2023 8-9. hetében érte el a csúcsot, a 20. hétre (május 15–21.) 10-12 százalékkal csökkentek az árak. A trappista sajtnál 2023 első heteiben voltak a legmagasabbak a fogyasztói árak, amelyek májusra 30-32 százalékkal estek vissza.
Milyen okok húzódnak meg a magyar tejtermelés visszaesése mögött, mekkora a csökkenés volumene? Hogyan hat ez az exportra és az importra?
A tavalyi történelmi aszály és az önköltség drasztikus növekedése okán tejfelvásárlásunk éves szinten is visszaesett, a csökkenés pedig továbbra is rendkívüli, jelenleg havi szinten 6-7 százalékos. A tejtermelés szempontjából meghatározó kukoricából tavaly Magyarországon csak ott termett értékelhető mennyiség és minőség, ahol öntözni tudtak, a kalászosok hozama felére csökkent, tömegtakarmány sem igen volt, a lucerna első kaszálásánál pedig csak a fele mennyiséget tudták learatni a gazdák, a legelők felégtek. Néhány hétig még a tavaly ősszel vásárolt/betakarított drága takarmányt etetik a gazdák. Az orosz–ukrán válság elhúzódása, az extrém aszály és a magas inputköltségek fennmaradása folyamatos költségnövekedést eredményezett a hazai tejágazatban, amely – az emelkedő átvételi árak ellenére is – állománycsökkenést és telepfelszámolásokat okoz-okozott. Ami az export- és a spot piacokat illeti, a rendkívüli változékonyságot jól szemlélteti, hogy míg egy éve kilogrammonként 240–280 forintot is fizettek a magyar nyerstejért a spot piacon, addig most, május elején – kizárólag az európai piaci folyamatok miatt – a nem szerződött tejek már csak 20 cent környékén (100-120 forint/kilogramm áron) cserélnek gazdát itthon, illetve a környező országokban.
A külkereskedelmi statisztikák január–februárra állnak rendelkezésre, eszerint a főbb tejtermékek közül a fogyasztói folyadéktej behozatalának csökkenése az elmúlt év után 2023-ban is folytatódik, ahogy a savanyított tejtermékek importja is csökken (–11 százalék), míg a sajt és túró kategóriában növekszik (+16 százalék) az import mennyisége előző évhez mérten. Mindeközben a nyers- és fogyasztói tejexport mennyisége stagnált, a sajt és túró (–60 százalék), valamint a savanyított tejtermékek (–23 százalék) exportja pedig csökkent 2023/2022 viszonylatában. A nyerstejkivitel felvásárláshoz mért aránya 2023-ban 11 százalékos.
Milyen intézkedéseket tartana indokoltnak a tejtermelők megsegítése érdekében?
Idén az eddigieknél is sokkal fontosabb minden támogatási lehetőség, a tavalyi költségvetési megszorítások okán ki nem fizetett átmeneti nemzeti tejtámogatás most tejtermelőket és tejtermelő telepeket menthet meg a bezárástól. Fontos üzenet a kiskereskedők felé, hogy a csalogatóan olcsó importajánlatok ellenére végsőkig tartsanak ki a hazai beszállítók mellett, hiszen ha majd eltűnik az olcsó import, a hazai tejfeldolgozók akkor is itt lesznek.
Említette, hogy az árstop hatására valamelyest nőtt a hazai tejfogyasztás. Mi jellemzi a hosszú távú tendenciát?
A tej- és tejtermékfogyasztásunk ugyan lassan nő, de még messze az EU-s átlag alatt vagyunk tejegyenértékben. Friss – tavalyi, tavalyelőtti -– országos adatok sajnos még nem állnak rendelkezésünkre, azonban tavaly ősz óta drasztikus (mennyiségi) eladáscsökkenést mérünk az infláció okán. Mindenkinek érdeke, hogy ez a csökkenés megálljon.
Miként alakul a laktózmentes tej iránti kereslet?
Az ételallergia miatti egészségügyi problémákra a magyar tejágazat aktívan keresi a válaszokat, komoly kutatás-fejlesztési tevékenységen keresztül. Az egy évtizeddel korábbiakhoz képest is mára már szinte minden termékkategóriában megtalálhatóak a magas minőségű hazai és import laktózmentes termékek, legyen az tej, tejföl, túró, vaj, desszert vagy sajt, amelyeket a laktózérzékenységgel küzdők is bátran fogyaszthatnak anélkül, hogy kompromisszumot kellene kötniük a termékek ízében, állagában, felhasználhatóságában. A magyar feldolgozók jelentős részének kínálatában jelen van a laktózmentes termékszortiment, ezzel pedig képesek a laktózmentes termékek iránti növekvő kereslet kielégítésére.
A tejhelyettesítők hogyan érintik a tejpiacot?
A tej és tejtermékek tápanyagtartalma egyetlen más élelmiszerrel sem pótolható teljes mértékben. A növényi italok nem tekinthetőek helyettesítő termékeknek, legfeljebb a laktózmentes tej lehet „tejhelyettesítő”.
A növényi italok közös táplálkozás-élettani jellemzője, hogy fehérje- és aminosavbevitel szempontjából nem megfelelő helyettesítői a tehéntejnek. A tej és tejtermékek kizárása az étrendből csak orvosilag indokolt esetben történhet, hiszen fontos makro- és mikrotápanyag-források. A rendkívül alacsony bázisról épülő, piaci értelemben marginális élelmiszereket, mint például a növényi italokat a fogyasztók jórészt azért preferálják, mert esetükben a tejfehérje-érzékenység miatt a tejtermékfogyasztás nem is lehet opció. A tejfehérje-allergiát a tejcukor-érzékenységgel összemosni a kevésbé szerencsés.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás
A 2021-es tapasztalatok birtokában a kormány szerdán dönt arról, újra beavatkozik-e az árképzésbe a magyar fogyasztók érdekében. Elemzés született arról, mi lehet a döntés következménye.
Tavaly augusztus óta megszűntek itthon a hatósági árak, nemhogy drágulás nincs, sok esetben még olcsóbban vehetjük meg azóta a termékeket.
Most mit lehet erre mondani?
„A mennyiség nem szinonimája a jónak” – Havas Henriknek is odaszúrt bejegyzésében a műsorvezető.
Szerinte egy baromság volt a miniszterelnök beszédében az, hogy a magyarok különlegesek, és birodalmakat élnek túl.
Az újságíró szerint Magyar Péter nem beszél volt fideszesekhez, csak DK-nyugdíjasokhoz.
A francia elnök szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások adhatnak valódi védelmet a kontinensnek.
Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
