Huszárvágás Kínában: Orbán Balázs könyve hódít Pekingben
A kínai szakértők szerint a könyv egyedülálló betekintést nyújt Magyarország történelmi örökségébe és modern stratégiájába, amelyet méltán neveztek „Kelet és Nyugat hídjának”.
Tombor András, a kötet fordítója: a könyv az antik rómaiakra jellemző egyszerű lényeglátásával minden józan gondolkodású magyar ember számára igazi élménnyel szolgálhat.
Június 22-én könyvbemutató kerekasztal-beszélgetést tartanak este hattól Roger Scruton angol filozófus 2014-es, Hogyan legyünk konzervatívok című kötete magyar fordításának megjelenése alkalmából. Az eseményen Lánczi András filozófus, Békés Márton történész és Szilvay Gergely, a Mandiner főmunkatársa vesz részt.
Tombor András üzletember, filantróp, aki a könyv magyarra fordítását jegyzi, motivációjáról az alábbiakat mondta:
„Amikor nekikezdtem a könyv fordításának, arra gondoltam, milyen örömmel osztom majd meg annak tartalmát a fiaimmal, ha nagyobbak lesznek. Scrutont olvasva olyan élménnyel gazdagodhatunk, amit azonnal át akarunk adni olyasvalakinek, akit szeretünk. Hamar eszembe jutott aztán, hogy a fiaim már most jobban tudnak nálam angolul, később pedig még kevésbé kell majd nekik az én fordításom. Eszembe jutottak az MCC-s diákjaim is, de beláttam: velük ugyanaz a helyzet, mint a fiaimmal. A személyes intellektuális gazdagodáson túl azzal vigasztalódtam végül, hogy
a könyv az antik rómaiakra jellemző egyszerű lényeglátásával minden józan gondolkodású magyar ember számára igazi élménnyel szolgálhat.”
A könyv előszavában Scruton röviden összefoglalja a konzervatív alaptételeket. A konzervatívok igyekeznek megőrizni azt a jót, amit korábbi nemzedékektől örököltünk, így „a törvényt, az udvariasságot, a közösségi érzést, a tulajdon biztonságát, a családi életet”. Elméletben kétféle konzervativizmust különböztet meg, egy metafizikait és egy mindennapit. Az előző a szent dolgokban való hitet jelenti, s az indíttatást, hogy a konzervatív ember megvédje őket a megszentségtelenítéstől. Az utóbbi abban áll, hogy „a reformáció és a felvilágosodás óta elszabadult nagyszabású változásokra reagáljon”.
Scruton mindazonáltal elutasítja a nosztalgikus konzervativizmust, amely a régmúltat siratja, s arról panaszkodik, mi minden veszett oda. Nem tekint ugyanis minden múltbeli örökséget jónak és megőrzésre érdemesnek.
Hogyan élhetünk „kanonizált őseink” jelenlétében egy olyan korban, amikor kulturális, vallási és politikai hagyatékukat ilyen rutinszerűen elutasítják? Miközben a nyugati politikában a baloldali-liberalizmus a domináns erő, mit tudnak most a konzervatívok hozzátenni a nyilvános vitához, amit nem fognak puszta nosztalgiaként elutasítani? Ezekre a kérésekre keresi a választ a Hogyan legyünk konzervatívok, mely nemcsak a modern konzervativizmus tervezete, hanem szívből jövő felhívás a régimódi illem és értékek nevében, amelyek a meggyengült, de még mindig fennmaradó civilizációnk alapkövét képezik.
Nyitókép: Földházi Árpád