Június 22-én könyvbemutató kerekasztal-beszélgetést tartanak este hattól Roger Scruton angol filozófus 2014-es, Hogyan legyünk konzervatívok című kötete magyar fordításának megjelenése alkalmából. Az eseményen Lánczi András filozófus, Békés Márton történész és Szilvay Gergely, a Mandiner főmunkatársa vesz részt.
Tombor András üzletember, filantróp, aki a könyv magyarra fordítását jegyzi, motivációjáról az alábbiakat mondta:
„Amikor nekikezdtem a könyv fordításának, arra gondoltam, milyen örömmel osztom majd meg annak tartalmát a fiaimmal, ha nagyobbak lesznek. Scrutont olvasva olyan élménnyel gazdagodhatunk, amit azonnal át akarunk adni olyasvalakinek, akit szeretünk. Hamar eszembe jutott aztán, hogy a fiaim már most jobban tudnak nálam angolul, később pedig még kevésbé kell majd nekik az én fordításom. Eszembe jutottak az MCC-s diákjaim is, de beláttam: velük ugyanaz a helyzet, mint a fiaimmal. A személyes intellektuális gazdagodáson túl azzal vigasztalódtam végül, hogy
a könyv az antik rómaiakra jellemző egyszerű lényeglátásával minden józan gondolkodású magyar ember számára igazi élménnyel szolgálhat.”
A könyv előszavában Scruton röviden összefoglalja a konzervatív alaptételeket. A konzervatívok igyekeznek megőrizni azt a jót, amit korábbi nemzedékektől örököltünk, így „a törvényt, az udvariasságot, a közösségi érzést, a tulajdon biztonságát, a családi életet”. Elméletben kétféle konzervativizmust különböztet meg, egy metafizikait és egy mindennapit. Az előző a szent dolgokban való hitet jelenti, s az indíttatást, hogy a konzervatív ember megvédje őket a megszentségtelenítéstől. Az utóbbi abban áll, hogy „a reformáció és a felvilágosodás óta elszabadult nagyszabású változásokra reagáljon”.
Scruton mindazonáltal elutasítja a nosztalgikus konzervativizmust, amely a régmúltat siratja, s arról panaszkodik, mi minden veszett oda. Nem tekint ugyanis minden múltbeli örökséget jónak és megőrzésre érdemesnek.
Mit jelent konzervatívnak lenni egy olyan korban, amely ennyire szkeptikus a konzervativizmussal szemben?
Hogyan élhetünk „kanonizált őseink” jelenlétében egy olyan korban, amikor kulturális, vallási és politikai hagyatékukat ilyen rutinszerűen elutasítják? Miközben a nyugati politikában a baloldali-liberalizmus a domináns erő, mit tudnak most a konzervatívok hozzátenni a nyilvános vitához, amit nem fognak puszta nosztalgiaként elutasítani? Ezekre a kérésekre keresi a választ a Hogyan legyünk konzervatívok, mely nemcsak a modern konzervativizmus tervezete, hanem szívből jövő felhívás a régimódi illem és értékek nevében, amelyek a meggyengült, de még mindig fennmaradó civilizációnk alapkövét képezik.
Nyitókép: Földházi Árpád