„A maximálisan kiszabható büntetést kapta, amiért a május 3-ra meghirdetett demonstráció után a Karmelitához hívta a Clark Ádám téren összegyűlt tüntetőket. Mi volt az első reakciója a hírre?
Nem igazán volt reakcióm, hiszen számítani lehetett rá. Tudtam, hogy ez be fog következni, csak az volt a kérdés, mikor. Azt lehet látni, hogy a kormánynak milyen intézkedései vannak, és azokat milyen sorrendben alkalmazza. Egy abszolút bejáratott rendszert használnak már a mindenféle aktivisták, felszólalók ellen. Engem is először eltávolítottak az iskolából, jött a propagandamédia, a hazugsággyár, aztán a fenyegetések, most jön a büntetés. Azért ez egy elég kiszámítható rendszer. Ezért is nem volt reakcióm a büntetésre.
Milyen tanulságot von le ön, és a generációja mindebből, ők is úgy látják a világot, ahogy ön?
Magyarországon a fiatalok nagyrészt a korosztályuknak megfelelően viselkednek, tehát buliznak, a „mit vegyek föl holnap”, és egyéb ilyen kérdések érdeklik őket, amivel semmi baj nincsen, hiszen alapvetően ez lenne a dolgunk. A többiek, azok, akik ebből nem kérnek, a saját dolgaikat félreteszik a hosszú távú céljaik érdekében. Azért, hogy itt nőhessenek fel. Mivel nem csak ellenem indult eljárás, hanem több tüntető diák ellen is, az ő részükről azt tapasztalom, hogy a kormány abszolút nem éri el a célját, sőt, még inkább olaj a tűzre, hogy sok esetben jogtalanul is járnak el velük szemben. Ugyanaz érzékelhető, mint amikor a tüntetéseket elkezdték hazugságokkal lejáratni, vagy az aránytalan erőszaknál: nálunk, fiataloknál ez egyszerűen nem működik. A büntetés sem.”
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd