A klasszikus turistacélpontokon kívül eső helyeken némi szerencsével még találunk 1000-1200 forint között sajtos-tejfölös lángost, Budapesten és a Balatonnál azonban a legtöbb büfében ennél mélyebben kell a zsebünkbe nyúlni.
„Pofátlanság”, „nem normális”, „megáll az ész” – ilyen és ehhez hasonló jelzőket lehet olvasni a lángosárakról egy-két évvel ezelőtt született cikkekben és közösségimédia-bejegyzésekben, amikor sok helyütt átlépte a valamilyen feltéttel kínált lángos ára a lélektani határnak tekinthető ezer forintot. Idei lángoskörképünkből azonban egyértelműen kiderül, hogy az árak emelkedésében azóta sincs megállás.
Kutakodásunkat az a több száz hozzászólást generáló Facebook-bejegyzés indította el, amelyben megosztottak egy a fővárosi Dagály strandon készült fotó-összeállítást, rámutatva, hogy
Ezt látva néztük meg néhány budapesti lángosos árlistáját, hogy kiderüljön, másutt is ilyen horribilis áron adják-e a lisztet, olajat, vizet, sót, élesztőt és egy kis cukrot, valamint klasszikus feltétként sajtot és tejfölt igénylő kedvelt büféételt. Az étlapokból szerencsére az látszik, hogy a Dagályon jóval a fővárosi átlagár fölött adják a lángost, mert például a Garay téri piacon 1200-ért, a Wesselényi utcában pedig 1590 forintért találtunk sajtos-tejfölöst, sőt előbbi helyen a simáért elég 800 forintot a zsebbe készíteni.
Persze evidencia, hogy a turistacélpontokhoz minél közelebb készül egy étel, annál drágább. Így van ez a lángosnál is: az egyik frekventált helyen fekvő, Bajcsy-Zsilinszky úti ételbárban 2200 forintért kínálják a sajttal és tejföllel megszórt-megkent lángost, de az említett dagályos poszthoz fűzött egyik kommentár szerint a Budapesti Tavaszi Vásáron, a Deák Ferenc téren 3500 forintot kellett kicsengetni a harapnivalóért.
Ha pedig valaki úgy kívánja, már az otthonába is rendelheti a lángosát: szállítási díj és más tarifák nélkül egy simát 950 forintért, egy tejfölöst 1350-ért, egy sajtos-tejfölöst pedig 1850 forintért viszik házhoz Budapesten.
A fővároson kívül valamelyest kedvezőbb árakkal dolgoznak a büfék, a legolcsóbb sajtos-tejfölös lángos, amellyel egy kommentelő bejegyzésében találkoztunk, azt a devecseri piacon kínálják éppen ezer forintért.
Gyűjtésünk szerint Sopronban 1200-ért, egy szentendrei-szigeti és az egyik monori büfében 1250-ért, a dunakeszi Duna-parton 1650-ért, egy csömöri étkezdében pedig 1870 forintért adják az olajban sült ételt. A Balatonnál négy lángosozó árait vetettük össze: ezek között a legolcsóbb 1390 forint volt, a legdrágább pedig 1840.
Az árakon való szörnyülködés mellett persze érdemes arra is rávilágítani, hogy az elmúlt hónapokban nagyon jelentősen drágultak az élelmiszerek, ami természetesen a büfék, kifőzdék, éttermek árlistáin is nyomot hagyott. A lángoshoz elengedhetetlen liszt és olaj ugyan árstopos termékek, de fontos tudni, hogy a kiskereskedelmi láncok szinte mindegyike egyrészt mennyiségi korlátozást vezettek be rájuk – vagyis csak meghatározott kilogramm, illetve liter vásárolható belőlük –, másrészt sok helyen csak természetesen személyeknek adnak ki az ilyen árucikkekről áfás számlát, cégeknek nem.
„A lakossági fogyasztói igények biztosítása érdekében az árstoprendelet hatálya alatt, annak mellékletében szereplő termékkörök kiszolgálását hatósági áron kizárólag magánszemély fogyasztók részére áll módunkban biztosítani. Ezen termékekről áfás számlát kizárólag természetes személyek részére állítunk ki” – írja például honlapján a Spar.
Az azonban kétségtelen, hogy
míg tavaly áprilisban – a KSH szerint – a tömbben kínált trappista sajt kilója átlagosan 2700 forint volt, addig 2023 azonos időszakában 3660. Úgy, hogy közben korrigált is a trappista ára, mert januárban még 4650 forintot kértek el egy kilóért.
Hasonló a helyzet a tejfölnél. Egy közepes – 325–450 grammos – dobozos, 12 százalékos zsírtartalmú tejföl átlagára idén áprilisban 633 forint volt, míg egy évvel korábban 361. E termék esetében szintén a január jelentette a csúcsot, amikor 660 forintba került ez a fajta tejföl.
Nyitókép: MTI/Marjai János
Ötven bázisponttal, 7,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi ülésen. A kamatfolyosó két szélét szintén ilyen mértékben mérsékelték. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője kommentálta a döntést.
Pár óra leforgása alatt 15 centivel emelkedett a vízszint Badacsonynál.
2025-re a Világbank és a Valutaalap szakértői 3-4 százalékos növekedést várnak, míg európai átlagban csupán 1 százalékot.
„Mikor hajlandók az elinflált ötforintosokat ki-, az ötvenezreseket pedig bevezetni?” – tette fel a kérdést korábban a jegybank elnökének Novák Előd.
Az utóbbi hetek benzinár-emelkedése érdemben csak a jövő hónapban jelenik meg az inflációs mutatóban, de a tavaszi telekommunikációs drágulás már márciusban benne volt a friss KSH-adatokban – értékeli a mai adatsort a Makronóm Intézet elemzője.
Kontextusba helyezte a lap a mostani inflációt.
A francia elnök szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások adhatnak valódi védelmet a kontinensnek.
Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
