Magyar Péter és Vitézy Dávid is elárulja a választóit
Előbbi ugyanis azt ígérte a kampányban, hogy nem fog DK-hoz köthető személyeket támogatni, míg Vitézy Dávid azokat fideszeseket csapja arcul, akik rá szavaztak az óbaloldal leváltása érdekében.
Traffipaxok, sebességkorlátozások, kerékpársávok – itt a főváros új, közlekedésbiztonsági stratégiája!
Szerdán kerül a Fővárosi Közgyűlés elé Budapest új közlekedésbiztonsági stratégiája, amelynek állítólagos végrehajtására ezt követően kerülhet sor a fővárosban. (Készül ugyanis egy részletes cselekvési terv is.)
A közlekedésbiztonsági koncepciót elméletileg több fázisban társadalmasították Karácsony Gergelyék – vagyis kikérték az itt lakók, érdekvédők, illetve szakértők véleményét –, az eredmény azonban nem túl bizalomgerjesztő.
Az első kör 2022. december 7-től 2023. január 9-ig volt elérhető a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) felületén – ennyi idő alatt mindösszesen 788-an (!) mondták el véleményüket Budapest közlekedésbiztonsági helyzetéről.
Ezután érdekegyeztetés történt több szervezettel, önkormányzattal (az Országos Taxis Szövetség nem, a Magyar Autóklub, valamint a Magyar Kerékpárosklub viszont részt vett a február 16-i konzultáción – a szerk.).
Majd február 26-án függesztették ki magát a stratégiát, amelyre tizenöt napon keresztül lehetett e-mailen keresztül reagálni. A BKK a Mandiner.hu megkeresésére közölte: minderre további 45 (!) mélyreható visszajelzés érkezett, ám „ez a kérdőív, és a honlap kifüggesztése természetüktől fogva nem reprezentatívak”. Mint írták, szakértőik a beérkezett vélemények mindegyikét feldolgozták, s az ezek alapján átszabott közlekedésbiztonsági stratégia kerül a fővárosi képviselők elé. „Úgy gondoljuk, hogy
lehetőségeinkhez mérten igyekeztük a lehető legtöbb platformot és lehetőséget biztosítani a lakossági vélemények és az érdekvédelmi képviseletek számára”
– fűzték hozzá.
A közlekedésbiztonsági stratégiát minden bizonnyal el fogják fogadni a fővárosi képviselők – de ez csak egy elméleti állásfoglalás amellett, hogy 2030-ig ötven százalékkal, 2050-re pedig nullára csökkenjen a közúti közlekedés halálos áldozatainak száma. Budapesten a közúti közlekedés veszélyesebb, mint a hasonló méretű nagyvárosokban: itt arányaiban ötször annyian halnak meg a közlekedési balesetben (az elmúlt 10 évben közel ötszázan – a szerk.), mint Bécsben, és tizennyolcszor annyian, mint Oslóban.
Csakhogy konkrét, gyakorlati felvetésekkel alig-alig találkozni Karácsonyék közlekedésbiztonsági stratégiájában. Ami reális elem, ezáltal szakértők szerint meg is valósulhat:
– látható az ún. Közúthálózati terv lapjain.
Elvontabb elemek viszont a következők: szemléletformáló, edukációs kampányok; megbocsátó és önmagukat magyarázó útépítések (magyarázat lentebb – a szerk.); közúti biztonsági auditok bevezetése; fővárosi járművek biztonságosságának növelése; közlekedésbiztonságot alapjaiban meghatározó szabályozások (KRESZ, UME) felülvizsgálata.
Önmagukat magyarázó, megbocsátó utak: az utak kialakítása a kihelyezett tábláknál is erősebben üzen a közlekedőknek, hogy azt milyen módon használják.
Egy utat akkor nevezünk önmagát magyarázónak, ha a kialakítása és az alkalmazott jelzőtáblák ugyanazt üzenik. A sávszélesség, az anyaghasználat, az ívsugarak mérete maga is sugallja a megengedett sebesség tartását, az elsőbbség megadását.
A biztonságosabb infrastruktúra megteremtésének eszköze a megbocsátó környezet kialakítása is, ami olyan környezet biztosítását jelenti, ahol a közlekedők hibázása, a járművek műszaki hibája esetén is kisebb a bekövetkezett esemény valószínűsége, illetve kimenetelének súlyossága – olvasható a közlekedésbiztonsági stratégiában.
Nyitókép: Kurucz Árpád/Magyar Nemzet
***