Ez kimeríti a holokauszt-relativizálás fogalmát, ami elfogadhatatlan – zsidó vezető Hadházy botrányos posztjáról

***

„Meggyilkolt európai zsidók emlékműve Berlinben. Ide vezetett, amikor egy gátlástalan politikus a propagandagépezetével a kereszténység védelmének és valamiféle háttérhatalmi összeesküvés és a fajok keveredése elleni harc nevében uszított és hergelt egy egész nemzetet. És ide vezetett az, hogy nem állították meg időben azok a tömegek, akik látták, mi folyik az országban. Amikor még megtehették volna” – írta minap közösségi oldalán nem kis visszatetszést kiváltva Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő.

Hont András publicista nem hagyta szó nélkül a bejegyzést. Mint írta: „Ezeknek az elborult történelmi analógiáknak a használatához tomboló műveletlenség kell.”

Lapunknak a történtek kapcsán Szalai Kálmán, a Tett és Védelem Alapítvány (TEV) titkára elmondta, egy politikus ritkán él kizárólag tájékoztató jellegű történelmi analógiákkal, egy ellenzéki politikusra pedig ez hatványozottan igaz, mivel minden egyes megnyilvánulásával ellenőrizni kívánja a mindenkori kormányzat hatalomgyakorlásának törvényességét, cselekedeteivel politikai alternatívát kínál, miközben folyamatosan harcol a politikai hatalom megszerzéséért. Ezért amikor szólásra emelkedik, azt egy jól meghatározott politikai cél érdekében teszi.

Hadházy Ákos is ennek szellemében jelentkezett be a minap Berlinből, ahol a meggyilkolt európai zsidók emlékművénél tett látogatása a fenti kijelentésre sarkalta.

„A független országgyűlési képviselő ezzel az üzenettel letudta a napi viktorozást, kimondva-kimondatlanul Adolf Hitlerhez hasonlítva a miniszterelnököt, míg az orbáni kormányzás politikai hatásait a holokauszthoz mérte. A rövid bejegyzés egyértelmű belpolitikai üzenet, amelyben világosan tetten érhető a párhuzam a náci rendszer és a mai magyar politikai berendezkedés között.

Továbbá

Sajnálatos módon az utóbbi időszakban drasztikusan megszaporodtak az ehhez hasonló kijelentések, így nem lehet elégszer felhívni a figyelmet arra, hogy a zsidóság legnagyobb tragédiája, a civilizáció legnagyobb népirtása soha, semmilyen körülmény között nem használható önös politikai érdekek mentén.”

Szalai Kálmán szerint legfeljebb jóhiszeműen feltételezhető, hogy Hadházy nem műveletlen, történelmileg tájékozott közéleti személyiség, ezért még súlyosabb az általa vont torz történelmi analógia, a szándékosan kicsavart narratíva, amely egyetlen célt szolgál: bármi áron csapást mérni a politikai ellenfélre.

„Kérdés, mi szükség van ehhez a zsidóságra, miért a magyar zsidó közösség tölti be a bunkósbot szerepét, amely a politikus állításával szemben reneszánszát éli napjainkban. Soha nem látott mértékű anyagi és egyéb természetű erőforrásokat kap a magyar államtól, Olaszország mellett

Hadházy Ákos azt a kormányt vádolja faji uszítással, antiszemitizmussal, amelyik országhatáron belül és kívül magyar anyanyelvű zsidó közösségek zsinagógáit újítja fel, akkor fogalmazza meg képtelen vádjait, amikor Magyarország Izrael legszorosabb szövetségese a nemzetközi politikai porondon” – közölte.

A TEV titkára úgy folytatta: „A politikus szavai szervesen illeszkednek abba a retorikai vonulatba, amely a politikai hetvenkedés lázától fűtve, mondandója alátámasztásául nem átallja álságos módon felhasználni a holokausztot. Ez a mérhetetlenül káros megközelítés és szóhasználat aláássa a holokauszt emlékét, tökéletes érzéketlenséggel leértékelve annak tragikus egyediségét. Semmiféle relevanciája nincs a holokauszt eszközként való használatának a napi politikai vitákban, egyetlen aktuálpolitikai történés sem jogosíthat fel közéleti szereplőt arra, hogy aprópénzre váltsa a holokausztot.

Továbbá rámutatott arra is, Hadházy András, ha már Berlinben járt és a zsidóság életkörülményei foglalkoztatták, találhatott volna adekvátabb kormányt is kritikái számára a magyar kabinetnél.

Az utóbbi években Németországban regisztrált antiszemita incidensek száma összehasonlíthatatlanul magasabb a magyarországi adatokkal – ismertette a TEV titkára –, a magyarországi zsidó közösség sokkal inkább biztonságban tudhatja magát, mint a megközelítőleg nyolcvanezres, többnyire orosz ajkú német zsidó közösség. A német bevándorláspolitika egyik következményeként jelentősen megnőtt a zsidókat érintő atrocitások száma. A német oktatási miniszter május végén úgy fogalmazott: „ahogy társadalmunkban, úgy az iskolákban is egyre erősebb az antiszemitizmus”. Felix Klein, a berlini kormány antiszemitizmus elleni küzdelemért felelős biztosa is megerősítette, hogy terjed az antiszemitizmus az iskolákban, és nemcsak a diákok, hanem a pedagógusok körében is.

„Konrád György szerint az értelmiségi az olyan ember, akit az igazság érdekel és nem a hatalom. Politikus az olyan ember, akit a hatalom jobban érdekel, mint az igazság. A politikai aktivizmust és a civil képviseletet fontosnak tartó Hadházy Ákosról nem először bizonyosodott be, hogy

az igazság keresése közben nem tud szabadulni a hatalom bűvöletétől.

Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd