Közel ötmillió forintot ítélt a bíróság annak transznemű személynek, akinek kérelmére a magyar hatóságok nem változtatták meg a születési nemét és nevét.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) összesen 12.700 eurót (kb. 4.700.000 ft) ítélt annak a transznemű kérelmezőnek, aki azért perelte Magyarországot, mert még 2018-ban a születési anyakönyvi kivonatában szereplő nemét és nevét szerette volna megváltoztani, azonban ennek Budapest Főváros Kormányhivata (jogszabályi háttér hiányában) nem tett eleget.
A transznemű kérelmező bírósági felülvizsgálatot kért, de a Fővárosi Törvényszék elutasította az ügyet, rámutatva, hogy a közigazgatási hatóságok helyesen utasították el a kérelmező kérelmét, mivel a nemi identitás jogi elismerésére vonatkozó törvényi rendelkezések kötötték őket. A kérelmező az EJEB-hez fordult.
Közben 2020-ban a parlament módosította az anyakönyvi eljárásról szóló törvényt: innentől fogva az érintett személy „születési neme” nem változtatható meg.
Az EJEB hat szavazattal – köztük Paczolay Péter, a bíróság egyedüli magyar tagjának szavazatával – és a lengyel bíró (Krzysztof Wojtyczek) egyetlen ellenszavazatával arra a következtetésre jutott, hogy
„A Bíróság megállapítja, hogy a jelen ügy körülményei olyan jogalkotási hiányosságokat és súlyos szabálytalanságokat tárnak fel, amelyek a kérelmezőt a magánéletével és személyes identitásának elismerésével kapcsolatban kínzó bizonytalanságban hagyták. A fentiekben kifejtettek szerint ez a helyzet, amelyért kizárólag a nemzeti hatóságokat terheli a felelősség, hosszú távú negatív következményekkel jár a kérelmező mentális egészségére nézve” – áll az indokolásában.
Az ítélettel szemben egyetlen ellenszavazat érkezett, ez a nyilvános szavazati arányokból kiderül. Azt, hogy nemmel vélhetően a lengyel bíró szavazott, onnan tudhatjuk, hogy a döntéshez egyetlen különvéleményt csatoltak, azt pedig Krzysztof Wojtyczek bíró írta, kifejtve, nem ért egyet a Magyarországot elítélő többségi véleménnyel. Szerinte az Emberi Jogok Európai Egyezménye nem garantálja a bejegyzett nem születési anyakönyvi kivonatokban történő megváltoztatásának jogát, a szerződésben részes államok pedig szabadon megválaszthatják, hogyan szabályozzák a kérdést.
A lengyel bíró álláspontját ismerve pedig már kikövetkeztethető, hogy a bíróság egyetlen magyar tagja, Paczolay is megszavazta a hazánkat elítélő határozatot.
Nyitókép: Frederick Florin / AFP
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
Egy friss felmérés szerint a kivándorlás mögött elsősorban gazdasági okok húzódnak meg.
Először alkalmazták közvetlenül az EU Alapjogi Chartájának értékeit rögzítő 2. cikket.
Az amerikai bíróság megerősítette korábbi döntését.
Újabb társadalmi feszültségeket generálhat a döntés.
Nem csupán jogi, hanem súlyos politikai következményei is vannak a magyar gyermekvédelmi törvényt elmarasztaló uniós bírósági döntésnek.
Magyar Péter sztorija állt szemben Varga Judit sztorijával, az influenszertüntetés élménye állt szemben a Harcosok Klubja-élménnyel.
Hódmezővásárhely polgármestere az Indexnek adott interjúban arról is beszélt, hogy semmi értelme a polgármesterek ciklusát korlátozni.
Több mint 90 percen át mindent tudott hárítani Dél-Afrika.
