Közel ötmillió forintot ítélt a bíróság annak transznemű személynek, akinek kérelmére a magyar hatóságok nem változtatták meg a születési nemét és nevét.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) összesen 12.700 eurót (kb. 4.700.000 ft) ítélt annak a transznemű kérelmezőnek, aki azért perelte Magyarországot, mert még 2018-ban a születési anyakönyvi kivonatában szereplő nemét és nevét szerette volna megváltoztani, azonban ennek Budapest Főváros Kormányhivata (jogszabályi háttér hiányában) nem tett eleget.
A transznemű kérelmező bírósági felülvizsgálatot kért, de a Fővárosi Törvényszék elutasította az ügyet, rámutatva, hogy a közigazgatási hatóságok helyesen utasították el a kérelmező kérelmét, mivel a nemi identitás jogi elismerésére vonatkozó törvényi rendelkezések kötötték őket. A kérelmező az EJEB-hez fordult.
Közben 2020-ban a parlament módosította az anyakönyvi eljárásról szóló törvényt: innentől fogva az érintett személy „születési neme” nem változtatható meg.
Az EJEB hat szavazattal – köztük Paczolay Péter, a bíróság egyedüli magyar tagjának szavazatával – és a lengyel bíró (Krzysztof Wojtyczek) egyetlen ellenszavazatával arra a következtetésre jutott, hogy
„A Bíróság megállapítja, hogy a jelen ügy körülményei olyan jogalkotási hiányosságokat és súlyos szabálytalanságokat tárnak fel, amelyek a kérelmezőt a magánéletével és személyes identitásának elismerésével kapcsolatban kínzó bizonytalanságban hagyták. A fentiekben kifejtettek szerint ez a helyzet, amelyért kizárólag a nemzeti hatóságokat terheli a felelősség, hosszú távú negatív következményekkel jár a kérelmező mentális egészségére nézve” – áll az indokolásában.
Az ítélettel szemben egyetlen ellenszavazat érkezett, ez a nyilvános szavazati arányokból kiderül. Azt, hogy nemmel vélhetően a lengyel bíró szavazott, onnan tudhatjuk, hogy a döntéshez egyetlen különvéleményt csatoltak, azt pedig Krzysztof Wojtyczek bíró írta, kifejtve, nem ért egyet a Magyarországot elítélő többségi véleménnyel. Szerinte az Emberi Jogok Európai Egyezménye nem garantálja a bejegyzett nem születési anyakönyvi kivonatokban történő megváltoztatásának jogát, a szerződésben részes államok pedig szabadon megválaszthatják, hogyan szabályozzák a kérdést.
A lengyel bíró álláspontját ismerve pedig már kikövetkeztethető, hogy a bíróság egyetlen magyar tagja, Paczolay is megszavazta a hazánkat elítélő határozatot.
Nyitókép: Frederick Florin / AFP
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Még nem volt ilyen az Európai Unió történetében.
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
Megszavazta szerdán az Országgyűlés azt a törvénymódosítást, amelyet az elmúlt napokban folyamatosan támadtak baloldalról, közben szakértők szerint is csak egy joghézagot iktatott ki.
„A dolgok nem mentek túl jól.”
A Tusk-kormány a „másodosztályú bírák” rendszerével igázta volna le az igazságszolgáltatást.
Nem könnyű, de tanulságos tevékenység az Európai Bíróság munkálkodását nyomon követni.
Repülőtéri dolgozók sztrájkjai, csomagkezelési fennakadások és új uniós határellenőrzések nehezítik a karácsonyi utazást: több országban akár órákig tartó késésekre is fel kell készülni.
Az összeggel kárpátaljai gyermekeket segítenek.
