Alkotmánybíróság: nem ellentétes az Alaptörvénnyel, ha megtiltják a transzneműeknek a név- és nemváltoztatását

Mint ismert, az Országgyűlés 2020 májusában fogadott el egy törvényt, amelyben megtiltották, hogy a transzneműek a megváltoztatott nemüket és nevüket jegyezzék be a hivatalos iratokban. A lépés ellen egy bíró tett akkor kifogást, azt állítva, hogy ez ellentétes az Alaptörvény egyik pontjával, ezért a vonatkozó jogszabályt meg kell semmisíteni.  

Az Alkotmánybíróság csütörtökön hozott határozatot abban a kérdésben, hogy ellentétes-e az Alaptörvénnyel, ha megtiltják a transzneműeknek a név- és nemváltoztatás anyakönyvi bejegyzését. A testület arra a következtetésre jutott, hogy nem – számolt be az Index.

A részletes indoklásban azt közölték, hogy „az, hogy

Egyrészt az egyénnek az egészségügyi ellátáshoz való joga szükségessé teheti a születési nemének az anyakönyvi nyilvántartásokban való megjelenítését, az egyénről az egészségügyi intézmény részére nyújtott elengedhetetlen adatként, amely például szükséges lehet a megfelelő egészségügyi ellátásához. Másrészt az állam büntetőpolitikája során is előtérbe kerülhet a gyanúsított vagy az elkövetők születési neme, a bűnügyi hatóságok általi pontos ismeretének szükségessége, csakúgy, ahogy relevanciával bírhat a sportjogban vagy épp a munkajogban is.”

Hozzátették: „ezért az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az egyén magánszférájának akként történő korlátozása, amely az anyakönyvi eljárásban a születési nemét mint adatot rögzíti, nem tekinthető sem szükségtelennek, sem aránytalannak. Ezért az Alkotmánybíróság a bírói kezdeményezést elutasította.”

Háttér Társaság: Az Alkotmánybíróság korábbi álláspontjával ment szembe

A döntésre az LMBTQ-közösségek jogait védő Háttér Társaság úgy reagált, hogy „az Alkotmánybíróság ezzel a döntéssel korábbi álláspontjával ment szembe”. A társaság azt állítja, hogy az Alkotmánybíróság 2018-ban egy ügyfelük panaszára reagálva mondta ki azt, hogy

Ennek speciális esete a nemváltoztatással összefüggő névváltoztatás, amelynek alapja az »EMBER« önazonossága és az egyenlő emberi méltóság sérthetetlensége”.

„Abban a határozatban kimondták azt is, hogy »mivel a nem jogi elismerését megvalósító névváltoztatásnak alapjogi háttere van, ezért az állam – védelmi kötelezettségének megfelelően – olyan szabályozást köteles kialakítani, amely tudomásul veszi a nem megváltozását, és diszkriminációmentesen biztosítja az ebből következő névváltoztatás nyilvántartás(ok)ban való átvezetését« – idézte a társaság reakcióját a lap.

„Folytatjuk harcunkat”

A Háttér Társaság úgy véli, hogy az Alkotmánybíróság a mostani határozattal „az alapjogi kérdésből jogtechnikai kérdést csinált, és jóváhagyta a jogokat sértő, törvénybe foglalt eljárást”. 

– jelentette ki a döntés kapcsán Polgári Eszter, a Háttér Társaság Jogi Programjának vezetője. 

Nyitókép illusztráció. Fotó: Ferenc ISZA / AFP