Tegnapig bizonytalanságban kellett élnie a magyar irodalom nem kis, libris részének.
„Kedves MCC, sziauraim!
Tegnapig bizonytalanságban kellett élnie a magyar irodalom nem kis, libris részének.
Ennek vége(?)!
Megírhatjuk végre Böjte Csaba testvérrel a Káma Szútra, ahogy mi látjuk című művet?
Kiadhatják a Németh Szilárd gondolatait 9458 oldalon?
Publikálhatóvá válik a 77 szankciócsúfoló, ősi, szittya népdal és brüsszelűző, türk csujogató?
Elemezhetjük Goebbels prózáját az MTVA híradójának fényében?
Megszülethetnek a tanulmányok Petőfi haláláról, akit NATO katonák lőttek le Bahmutnál, mint tudjuk?
Megjelenhet a filmtörténet A Lumiére testvérektől az Elkúrtukig címmel?
Ez lesz?
Vagy csak húszezressel kell tömni az új tulajdonosok száját, miközben a jó Kirill pátriárka Kalasnyikovot szentel a Nyugati téren?
Megmondhatnák, mert nem jó kétségek közt alkotni.
Én épp célegyenesbe értem egy miniatűröket tartalmazó kis bagatell-lel, ami ősszel jelenik meg. Az lesz a címe, hogy Prímszámok hóesésben. Sajnos mikor írtam, még nem tudhattam biztosan, hogy Philippe Patek dekorálta, mélykeresztény, feddhetetlen mancsukat segítőn a vállunkra szeretnék helyezni.
2017-ben jelent meg az első könyvem, az Addig se iszik, amire a Helikon akkori igazgatója, a lelkes, pozitív energiával telt Szász Zsolt kért fel. Sajnos azt még rendkívül összezavart állapotban írtam. Jelenleg a magyar kultúra egyik tartóoszlopa, az orosz(!) irodalom nagykövete, M. Nagy Miklós az igazgatóm/szerkesztőm. Vele diskurálunk már egy éve a rövid próza rejtelmeiről. Nem fogom cserben hagyni, de tényleg jó lenne, ha elmondanák: Origó, Index vagy ATV lesz a Libriből középhosszúrövid távon? Szinte mindegy, de jó lenne tudni, az ember kíváncsi, olvasó állat.”
Nyitókép: Képernyőfotó