Még soha nem fordult elő annyi szélsőséges helyzet, mint 2000 és 2022 között.
Az éghajlatváltozás lehetséges hatásairól tanácskoztak és a károk mérséklésének módjait vették számba a Balatonnal foglalkozó szakértők kedden Tihanyban. A bemutatott új modellek szerint 2040-től szükséges lehet a Balaton vízpótlása – közölte az MTI-vel kedden a tanácskozásnak otthont adó Balatoni Limnológiai Kutatóintézet igazgatója.
Erős Tibor emlékeztetett arra, hogy a Balaton esetében 1921-től rendelkezünk vízmérlegekkel, de 2000 előtt még soha nem fordult elő annyi szélsőséges helyzet, mint 2000 és 2022 között.
A 2000 és 2003 közötti aszály okozta károk után a szakértők kidolgozták a vízpótlás lehetséges alternatíváit, de intézkedést akkoriban még nem tartottak időszerűnek. Akkori megoldási lehetőségként előtérbe került a vízvisszatartás a mederben vagy a vízgyűjtőn létesített tározókkal – mondta.
Az igazgató beszélt arról is, hogy az ülésen több előadó sürgette a döntést a vízhiány kezeléséről. A bemutatott modellek szerint ugyanis
Emiatt olyan részletességű terv kidolgozását javasolták, amellyel a rendszer egy-két év alatt megépíthető, ha azt vészhelyzet indokolja.
Erős Tibor felidézte: az utóbbi évtizedekben vizeink fokozódó melegedésével jelentős számban jelennek meg idegenhonos növény és állatfajok, amelyek kiszoríthatnak őshonos fajokat. Kiemelte: óvakodni kell a klímaváltozás negatív hatásainak felerősítésétől, azaz például a mikroklímát, széljárást megváltoztató és a természetes élőhelyeket átalakító beavatkozásoktól.
Megjegyezte, hogy a Balaton jövője szempontjából nagy szerepet játszik a társadalom érzékenysége, a tóhoz való viszonyulása.
(MTI)
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
A magyar tenger partjainál ismét látványos jéghalmok alakultak ki, a holland bevándorlási hivatalnak tetemes kártérítést kellett fizetnie menedékkérőknek, Ukrajna és nyugati partnerei érdekes lehetőségekkel számolnak. Ezek voltak a szerdai nap legolvasottabb hírei a Mandineren.
Hatalmas jéghalmok borították el a partot.
Magyarország több pontjáról is megfigyelhető volt az északi fény.
A kiadós havazással, erős széllel és nagy hideggel jelzi a tél, hogy még él, és az előző évek langyossága csupán átverés volt a részéről. Hegyi Zoltán írása.
A jégtakaró vastagsága jelenleg változó a magyar tengeren. Míg a déli part közelében 12–15 centimétert mérnek, addig az északi oldalon 8–12 centiméteres réteg figyelhető meg.
A derült időnek köszönhető műholdfelvételek különleges részletességgel mutatják meg az országot borító vastag havat.
A kormányfő szerint van, aki nem tudna nemet mondani Brüsszel akaratának.
Női nézőpontból a közélet ott válik valósággá, ahol a szavak példává lesznek, a döntéseink tétje pedig a gyermekeink jövője – és ahol a felelősség nem hangos jelszó, hanem csendes, következetes helytállás.
