Nagyobb bajban van a Balaton, mint hittük: vízpótlásra lehet szükség

Az éghajlatváltozás lehetséges hatásairól tanácskoztak és a károk mérséklésének módjait vették számba a Balatonnal foglalkozó szakértők kedden Tihanyban. A bemutatott új modellek szerint 2040-től szükséges lehet a Balaton vízpótlása – közölte az MTI-vel kedden a tanácskozásnak otthont adó Balatoni Limnológiai Kutatóintézet igazgatója.

Erős Tibor emlékeztetett arra, hogy a Balaton esetében 1921-től rendelkezünk vízmérlegekkel, de 2000 előtt még soha nem fordult elő annyi szélsőséges helyzet, mint 2000 és 2022 között.

A 2000 és 2003 közötti aszály okozta károk után a szakértők kidolgozták a vízpótlás lehetséges alternatíváit, de intézkedést akkoriban még nem tartottak időszerűnek. Akkori megoldási lehetőségként előtérbe került a vízvisszatartás a mederben vagy a vízgyűjtőn létesített tározókkal – mondta.

Az igazgató beszélt arról is, hogy az ülésen több előadó sürgette a döntést a vízhiány kezeléséről. A bemutatott modellek szerint ugyanis

Emiatt olyan részletességű terv kidolgozását javasolták, amellyel a rendszer egy-két év alatt megépíthető, ha azt vészhelyzet indokolja.

Erős Tibor felidézte: az utóbbi évtizedekben vizeink fokozódó melegedésével jelentős számban jelennek meg idegenhonos növény és állatfajok, amelyek kiszoríthatnak őshonos fajokat. Kiemelte: óvakodni kell a klímaváltozás negatív hatásainak felerősítésétől, azaz például a mikroklímát, széljárást megváltoztató és a természetes élőhelyeket átalakító beavatkozásoktól.

Megjegyezte, hogy a Balaton jövője szempontjából nagy szerepet játszik a társadalom érzékenysége, a tóhoz való viszonyulása.

(MTI)

Nyitókép: MTI/Mohai Balázs