Kormányzati cél és vállalás, hogy 2025-ig jelentős emeléssel a diplomás átlagbér 80 százalékáig nőjön a pedagógusok átlagbére.
Ahogy azt a napokban a Mandineren is megírtuk, Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára kijelentette: abban reménykedik, hogy az unióval folytatott tárgyalásokon is kedvező elmozdulás jön, és a pedagógus életpályamodellről is olyan megállapodás születik, hogy még a tavaszi ülésszakon dönthet róla a parlament.
Az államtitkár azt is megerősítette, kormányzati cél és vállalás, hogy
Közölte, 2030-ig ez több mint 5000 milliárd forintot igényel, ebből 844 milliárd forint uniós forrás. Maruzsa a kötelező óraszámról azt mondta: a kormány egyelőre ragaszkodik a 22-26 órás kerethez.
„A szakszervezeti félelem az, hogy nem lesz elég pedagógus, pedig inkább csökkenteni kell a terheket. A kormányzat ebben partner, de először induljon el az új életpályamodell, mert akár lefelé is mozdulhat a terhelés” – jelentette ki a köznevelési államtitkár az Inforádiónak. Azt is megjegyezte, hogy a jelenlegi helyzetben a fix óraszám mellett néhány helyen nagyon sok túlórát kellene biztosítani.
A három hónapja tartó átfogó szakmai és társadalmi egyeztetést követően a parlamenti pártokkal is egyeztet a Belügyminisztérium az új pedagógus-életpályatörvényről, amely megalapozza a pedagógusok további jelentős béremelését is − adta hírül a Belügyminisztérium egy közleményében.
A megbeszélés délelőtt tíz órakor kezdődik, helyszíne pedig a Belügyminisztérium épület lesz. A tárca kifejtette: bízik benne, hogy az ellenzéki pártok hajlandóak a higgadt, konstruktív párbeszédre annak érdekében, hogy javuljon a gyermekek oktatásának színvonala és megtörténjen a pedagógusok béremelése.
A minisztérium a közleményben arra is kitért, hogy az elmúlt hónapokban intenzív szakmai egyeztetést tartottak az új pedagógus-életpályatörvény tervezetéről a szakszervezetekkel, a Nemzeti Pedagóguskarral, szakmai és civil szervezetekkel. Az egyeztetések során több tucat tartalmi kérdésben fogadtak be szakmai javaslatokat, az egyeztetések lezárultát követően a kormány benyújtja a parlamentnek a törvényjavaslatot.
Mely frakciók és miért vesznek részt – vagy épp nem vesznek részt?
A szerdai egyeztetésre a Fidesz–KDNP, a DK, az MSZP, a Momentum, a Jobbik és a Mi Hazánk frakciója kapott meghívást.
A DK sajtóirodája a meghívásra reagálva egy korábbi közleményében azt írta: „A Belügyminisztérium – cinikusan, a Kossuth téri diáktüntetéssel egyidőben – arról adott ki közleményt, hogy egyeztetésre hívja a parlamenti pártok frakcióvezetőit, politikusait és szakértőit az új pedagógus-életpályatörvényről. A Demokratikus Koalíció majd akkor egyeztet a kormánnyal az új pedagógus életpályatörvényről,
ha az ellenzéki pártok mellett a pedagógus- és diákszervezeteket is meghívja az egyeztetésre.
Ez persze soha nem fog megtörténni, hiszen az Orbán-rendszer előbb fúj le könnygázzal és ver meg békésen tiltakozó diákokat, minthogy megemelje a tanárok vagy bárki más bérét. Ez a kormány csak az árakat emeli, a Dobrev Klára vezette Árnyékkormány azonban azért dolgozik, hogy letörjük az orbáni inflációt, és ne az árak, hanem a bérek és a nyugdíjak emelkedjenek.”
Gréczy Zsolt azonban az ATV-ben ennek kapcsán már úgy fogalmazott: mégis csak részt vesz a Demokratikus Koalíció is az egyeztetésen, de úgy, hogy diákokat is magukkal visznek majd.
A státusztörvényről tartott egyeztetésen az LMP is részt vesz, elmondásuk alapján a jogszabálytervezet visszavonása mellett állnak majd ki. Erről az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese írt szombati Facebook-bejegyzésében.
„A PDSZ arra kéri az ellenzéki pártokat, hogy menjenek el a Pintér Sándor által a státusztörvényről kezdeményezett egyeztetésen. A Tanítanék Mozgalom arra kéri az ellenzéki pártokat, hogy ne vegyenek részt a megbeszélésen. Nehéz helyzet, az ellenzéki pártok kénytelenek lesznek saját maguk döntést hozni a kérdésben. Mi pedig úgy döntöttünk, hogy elmegyünk az egyeztetésre, és ott azt fogjuk képviselni, hogy a státusztörvényt úgy ahogy van, vonják vissza, fenyegetés helyett pedig emeljék meg inkább a pedagógusok bérét. Nem kell várni az Európai Unióra, ha nem fizetünk százmilliárdokat azért, hogy szennyező akkumulátorgyárak jöjjenek az országba, akkor lesz pénz béremelésre” – írta Kanász-Nagy Máté.
Érdekesség, hogy Kanász-Nagy a tárgyaláson történő részvételüket azzal indokolta: bojkott esetén hetekig hallgathatják majd, „nem merült fel kritika az ellenzék részéről a státusztörvénnyel kapcsolatban”.
Azért megyünk el, mert a Fidesznek kényelmetlenebb, ha ott vagyunk és elmondjuk a kifogásainkat”
– tette hozzá. Véleménye szerint „az egyeztetés nyilván egy színjáték”, amelyben „a Fidesz kommunikációs gépezete a bojkott szerepét osztotta az ellenzékre”.
A Mi Hazánk is ott lesz a pedagógusok helyzetéről tartandó egyeztetésen, hiszen, mint fogalmaznak: egyetlen lehetőséget sem hagynak ki. „Azért küldtek minket a Parlamentbe az emberek, hogy dolgozzunk, nem azért, hogy cirkuszoljunk. Ha el sem megyünk, biztosan nem érünk el semmit. Ettől még a törvény tervezete persze elfogadhatatlan,
hiszen több ponton rosszabb helyzetbe hozza a pedagógusokat,
a fizetésemelés még a sajtóban eddig hangoztatott mértéket sem éri el, hatásköröket vonnak el a nevelőtestülettől, és sok kérdés egyszerűen zsákbamacska marad, mert rendeleti szinten fogják szabályozni” – nyilatkozta Dúró Dóra az ATV-nek.
A Jobbik-Konzervatívok is képviselteti magát a szerdai egyeztetésen, de mint kiderült, pusztán azért, hogy elmondják: a jogszabály bevezetését évekig tartó szakmai és politikai egyeztetésnek kellene megelőznie – közölte a párt. Ennek oka az, hogy hatása átnyúlik a parlamenti ciklusokon, ezért nemzeti megegyezéssel lehet csak sikerre vinni – részletezték.
A párt közleményében arra is kitért, hogy ezeket az egyeztetéseket rendszerint elfelejti a kormány, semmibe vesz mindent és mindenkit. „Amennyiben visszaállítanák a parlamentáris demokrácia alapintézményeit, a kormánytöbbség pedig elfogadná, hogy a nemzetet az ellenzék is képviseli, nem csak ők, és a nemzet ügyeit tényleg fontos lenne átbeszélnünk, akkor lenne valódi értelme ilyen egyeztetéseknek” – fogalmaztak.
A Momentum részéről Donáth Anna a témában közölte: szerinte a magyar oktatás súlyos válságba került, az egész rendszer az alapjainál fogva alkalmatlan a 21. században arra, hogy felkészítse a gyermekeket a jövő kihívásaira. A legnagyobb problémaként pedig a tanárhiányt nevezte meg. „Az iskolák 30%-ában nincs elég nyelvtanár, 35%-ában nincs elég természettudományos tanár, és közel felében nincs elég matematikatanár” – fogalmazott.
Az MSZP is részt vesz a szerdai frakció-egyeztetésen; a párt a Momentumhoz hasonlóan szintén a pedagógushiányt emelte ki, mint legfőbb problémát. „Ha a kormány továbbra sem hajlandó eleget tenni a pedagógusok követeléseinek, és a rabszolgatörvénnyel felérő státusztörvénnyel újabb csapást mér a pedagógustársadalomra, akkor valóban nem lesz, aki tanítsa a jövő nemzedékét. Ezt nem lehet hagyni!
Szerdán ezt is el fogom mondani Pintér Sándor belügyminiszternek, aki a státusztörvény kapcsán épp a pénteki tüntetés előtt hívta egyeztetésre a parlamenti pártokat”
– írta közösségi oldalán Kunhalmi Ágnes.
Nyitókép: Kisbenedek Attila / AFP
„Ulf Kristersson jobban tenné, ha előbb meghallgatná saját rendőrkapitányát, mielőtt magas lóról kioktat másokat” – fogalmazott a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára.
Előre szólunk: tízből négy diplomás nem tudja majd értelmezni az itt következő szöveget. Francesca Rivafinoli írása.
A Reakció legújabb adásában Kacsoh Dániel vendége Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos volt.
Fegyir Sándor egyetlen megoldást lát, ami betemethetné a két nemzet közötti árkot.
Az állam ingyenesen és sok esetben jelenléti formában biztosítja a tartalmi megújító képzések igen nagy választékát. Nánay Mihály írása.
Stratégiai együttműködés jött létre a Belügyminisztérium és az MCC között a közneveléshez kapcsolódó kutatások, valamint a tehetséggondozás erősítése érdekében.
Jimmy Kimmel konkrétan hazudott a Charlie Kirk gyilkosság kapcsán, csak és kizárólag azért, hogy hergeljen. Ezt már a Disney sem tudta lenyelni.
Bár Brüsszel valóban szigorúbban lép fel az cupertinói vállalattal szemben, a tényleges következményeket végső soron az európai felhasználók szenvedik meg. Drágább szolgáltatások, rosszabb felhasználói élmény és kevesebb választási lehetőség az Apple-nél.
