Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint az élelmiszerek, az üzemanyagok, a háztartási energia húzzák majd lefelé a pénzromlást.
A harmadik egymást követő hónapban is mérséklődhetett az infláció Magyarországon – állítják a Világgazdaságnak nyilatkozó elemzők. A KSH szerdán teszi közzé a legújabb inflációs adatokat – ebben már megjelenhettek az elmúlt időszak akciói –, a januári csúcspont után most először láthatunk markánsabb lassulást az éves bázisú indexben.
A pénzromlás a múlt hónapban a márciusi 25,2 százalék után az előző év azonos időszakához képest 24, míg havi alapon 0,8 százalékkal emelkedhetett.
„A várhatóan 24 százalékra lecsúszó éves index azonban még így is extrém magas inflációs környezetet jelent.
A fékeződés elsősorban a tavalyi évi magas bázis érdeme, hiszen havi alapon továbbra is magas, 0,7 százalékos inflációval számolunk. Kétségtelen ugyanakkor, hogy ha valóban »csak« ennyi lenne a havi árváltozás mértéke, az 2021 vége óta nem látott, lassú ütemű drágulást hozna” – mondta Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, aki arra is rámutatott, ahhoz, hogy a háromszázalékos jegybanki inflációs cél tartható legyen, a havi árváltozás ütemének nagyjából 0,25 százalék körül kellene alakulnia hónapról hónapra egy éven keresztül.
Virovácz Péter szerint a következő hónapokban is folytatódhat az infláció mérséklődése a magas bázis következtében, így tehát az élelmiszerek, az üzemanyagok, a háztartási energia húzzák majd lefelé az inflációt, miközben a szolgáltatások esetében további erősödésre lehet számítani.
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet,
aminek hátterében elsősorban a nyers tej átvételi árának meredek zuhanása, a termény-, gabona- és energiaárak zuhanása áll, valamint a szállítási költségek is csökkentek. Mivel ezek a folyamatok nem álltak meg, az élelmiszerek esetében idővel nem zárható ki, hogy egyre szélesebb körű árcsökkenésekkel fogunk találkozni, ami a bázisárak meredek emelkedése miatt a vártnál is gyorsabb mérséklődést okozhat az élelmiszerek inflációjában.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt
Orbánék patrióta győzelme nagy politikai vereség Friedrich Merz német kancellárnak és Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének. Véget ért az EU-csúcs. De mi következik ebből a belpolitikára nézve? Itt a Mesterterv évadzáró adása.
Recesszió, versenyképességi válság, politikai nyomás: a német kormány drasztikus lépésre szánta el magát.
Az orosz elnök az évértékelőjén nem finomkodott: nyíltan megfenyegette azokat, akik az orosz vagyonhoz nyúlnának, és bírósági harcot ígért.
Többen számítanak növekvő megtakarításra jövőre.
Az Eurostat friss számai porrá zúzták az ellenzéki riogatást: kiderült, hogy Ausztriában és Szlovákiában is nagyobb a drágulás, mint nálunk, hiába fizetnek euróval.
2025 elején nem utcai tüntetések, hanem üres bevásárlókocsik jelezték, hogy gond van. A háztartások egy része tudatosan nem vásárolt, tiltakozásként a magas élelmiszerárak ellen. Néhány héttel később egy technikai jellegűnek tűnő kormányzati döntés született, amely végül az év legfontosabb gazdaságpolitikai beavatkozásává vált. Ez a cikk azt mutatja meg, hogy hogyan lett az árrésstop 2025 kulcsfogalma.
A kínai gyártók egyre inkább vezető szerepet töltenek be azokban az ágazatokban, amelyeket a közelmúltig német vállalatok uraltak – és ez mostanra a németeknek is feltűnt.
Lázár János volt a Hotel Lentulai vendége, ahol Lentulai Krisztián kérdéseire nemcsak a magyar politika állapotáról, hanem a következő évek tétjéről is nyíltan beszélt.
Három és fél perc után le is cserélte a szövetségi kapitány.
