A pénz mellett sok időt is igényel.
A Mount Everest rendkívül népszerű úticéllá vált az elmúlt években – számol be róla a Magyar Nemzet. A lap szerint a Kínából és Nepálból is megközelíthető hegy olyan népszerű, hogy néha sorbanállás is kialakul a kalandorok között, hogy feljuthassanak a csúcsra.
A lap emlékeztet, hogy az első sikeres mászást 1953. május 29-én – éppen hetven éve – Edmund Hillary és Tendzing Norgaj tette meg. Ők mindössze 15 percet töltöttek a csúcson, és indultak is vissza. A Mount Everest mindenféle körülmény, veszély, és kockázat ellenére az egyik legdrágább expedíció, így a helyiek jó pénzt tudnak keresni a mászók kísérésével – írja a Napi.hu.
Az árak alakulását – amik két év alatt valamivel több mint hétszázalékkal emelkedtek – több tényező is befolyásolhatja. Nem az infláció az egyetlen, ami miatt ingadozhat az ár, az engedélyezési díjak, kormányzati oldalról az adók, logisztikai költségek, sőt még az időjárás is befolyásolhatja az árak alakulását.
A lap szerint nagyjából 20-21 millió forint alatt nem lehet megúszni az expedíciót, de néhány extra szolgáltatással akár a 70 millió forintot is elérhetik a költségek. Érdemes megjegyezni, hogy az expedíció nem csak pénz-, hanem időigényes is, ugyanis az 5 300 méter magasságban található alaptáborhoz vezető út és az emelkedőn a mászás körülbelül 3 hónapig tart.
Az emberi testnek azonban ez a néhány hónap nem elég arra, hogy alkalmazkodjon a megváltozott körülményekhez, ezért
Továbbá az is előfordulhat, hogy a mászók elveszítik a józan ítélőképességüket, és nem tudnak reális döntéseket hozni.
Nyitókép: SEBASTIEN BERGER / AFP
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
„Nem mindegy, hogy utazunk vagy menekülünk” – reagált Kapu Tibor kérdésére a miniszterelnök.
Még Lázár János is csak pislogott.
Ma már jóval kevesebb magyar orvos fontolgat tartós külföldi munkavállalást, mint a 2010-es évek elején. Csökkent az orvoselvándorlás, több külföldi jön viszont hazánkba.
A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) három projekttel vett részt a HUNOR-programban. Ha űrutazás, űrkutatás, akkor magyar egyetemek, magyar tudomány.
Továbbra is lendületben vannak a két ország közötti kapcsolatok.
„Az, amit Jókai a levert szabadságharc után költői géniuszával cselekedett, az egy második honfoglalás volt” – így búcsúzott az ország Jókai Mórtól.
Mi az orosz minimálprogram, ami még a háborús győzelmet demonstrálja? George W. Bush elnök volt nemzetbiztonsági tanácsadójával beszélgettünk.
