„Nem olyan időket élünk, amikor helye van az irreális elképzeléseknek és a vágyálmoknak” – az EP-képviselő egy interjúban beszélt a Néppártról, a brüsszeli valóságtagadásról, az Isztambuli Egyezmény és a jogállamiság körüli vitákról, illetve a Katar-gate és a korrupció témaköréről.
Hidvéghi Balázs EP-képviselővel készített interjút az European Conservative, érintve a Néppárt kérdését, a brüsszeli valóságtagadást, az Isztambuli Egyezmény és a jogállamiság körüli vitákat, illetve a Katar-gate és a korrupció témakörét is.
Hidvéghi Balázs szerint az Európai Néppárt egykor valóban a európai jobbközép politikai családhoz tartozott, amely politikáját a kereszténydemokrata értékekre alapozta, az utóbbi években azonban egyre inkább feladta ezeket az értékeket, s néhány vállveregetésért cserébe engedett az európai baloldal nyomásának.
„Az EPP hagyta, hogy az Európai Parlament baloldali képviselőcsoportjai sarokba szorítsák, s nem csupán értékalapú témákban, mint például a migráció, a nemek közötti egyenlőség, az emberi jogok vagy a szubszidiaritás, hanem a gazdaságpolitikában is. Ennek következtében az EPP támogatottsága zuhanni kezdett egész Európában. Az Néppártban sokan kezdik felismerni, hogy ha a 2024-es választások után is a legnagyobb frakció akarnak maradni,
akkor karakteresebb álláspontot kell felvenniük az európai polgárokat leginkább érdeklő témákban”
– vélekedik Hidvéghi.
Kiemeli: az európai politika történetének legnagyobb korrupciós botránya némileg behatárolta a szocialisták és demokraták politikai manőverezési lehetőségeit.
„Az Európai Néppárt élt a lehetőséggel, és összeszedett némi bátorságot – ami az elmúlt években nagyon hiányzott belőle. A konzervatívok olaszországi és svédországi sikerei is hozzájárultak ahhoz, hogy az EPP egy kicsit visszanyerje a bizalmát. Így óriási fordulatot vettek például a migráció témájában is, ebben a kérdésében az EPP ma már Orbán Viktor politikáját követi, amikor uniós forrásokat követel határkerítésekre” – jegyzi meg, majd hozzáteszi: „Ahogy a beszédemben is mondtam: jobb későn, mint soha!”
Az EP-képviselő szerint az ukrajnai háború pusztító hatásai és az európai szankciók Oroszországgal szembeni gazdasági hatásai miatt nyilvánvaló, hogy a választók valódi érdekeinek képviselete helyett egyfajta ideológiai napirendet erőltetni nem fenntartható.
„Nem olyan időket élünk, amikor helye van az irreális elképzeléseknek és a vágyálmoknak.
Európának ki kell állnia, s képviselnie kell saját érdekeit nemzetközi szinten, hogy megőrizhesse versenyképességét a globális piacon.
Ha a nagy politikai pártok számos kérdésben nem változtatnak politikájukon – mint például a zöld kérdések, a gazdasági versenyképesség vagy a migráció –, akkor a 2024-es választásokon látni fogják ennek következményeit” – mondja Hidvéghi.
A képviselő e kérdésben hangsúlyozza: vitathatatlan, hogy fel kell lépni a nők és gyermekek elleni erőszak minden formája ellen, erről nincs vita, az egyezményről folyó diszkurzus jelenlegi formában véleménye szerint nem erről szól.
„Arról van szó, hogy az erőszak elleni harc mára eszközévé vált egy radikális baloldali politikai napirend előmozdításának. Több tagállam elutasítja az egyezmény ratifikálását, mert annak tartalma a szorgalmazza a gender-ideológiát és ösztönzi a migrációt” – magyarázza Hidvéghi, aki szerint egyértelműen megállapítható, hogy az Isztambuli Egyezmény megbukott, éppen ezért felháborító az a kísérlet, hogy ennek ellenére az Európai Unió nevében megpróbálják rákényszeríteni a tagállamokra azt. Rávilágít:
„Az egyezmény ily módon történő elfogadása sérti a szubszidiaritás elvét, és sérti a tagállamok hatáskörét.
Ez nemzetközi jogi szempontból is bizonytalan helyzetet teremt, és jogi problémákat okozhat a jövőben.”
Az EP-képviselő szerint az egész ügyet helyesebb lenne inkább „brüsszeli korrupciós botránynak nevezni”. Hidvéghi úgy véli, az önmagában nem meglepő, hogy idegen hatalmak igyekeznek befolyásolni az európai döntéshozatalt, legyen szó az arab világból vagy más térségről.
„Ez a botrány rávilágított az európai parlamenti képviselőkből, munkatársakból és civil szervezetekből álló hálózat működésére az Európai Parlamenten belül, s úgy tűnik, az Európai Bizottságot is érintette.
Kétségtelenül ez az Európai Unió történetének legsúlyosabb korrupciós botránya”
– foglalta össze. A képviselő szerint az érintettek megpróbálnak minden a szőnyeg alá söpörni, s mint ahogy fogalmaz: „a korrupciós gépezet létrehozóitól és haszonélvezőitől aligha várható el, hogy maguktól megreformálják ezt a rendszert”. Hozzáteszi: Isten humora, hogy a jelenleg rács mögött vagy vizsgálat alatt álló politikusok közül többen a magyarországi korrupció elleni küzdelem leghangosabb szószólói voltak. Hidvéghi rávilágít: az EU nem lehet politikailag hiteles, ha az NGO-k és a különböző lobbista szervezetek túszul ejtik.
„Minden racionálisan gondolkodó ember számára nyilvánvaló, hogy az úgynevezett jogállami eljárások a valóságban politikai indíttatású támadások a konzervatív, kereszténydemokrata kormányok ellen. Ezek a Magyarország elleni támadások a 2015-ös migrációs válság után erősödtek fel, amikor a magyar kormány egyértelművé tette, nem tűri az illegális bevándorlást. Később tovább erősödtek a gyermekvédelmi törvény 2021-es elfogadása után, amely megvédi a gyermekeket az LMBTQ-propagandától” – vélekedik a kérdésről a az EP-képviselő.
Leszögezi:
E viták egyik fő jellemzője pedig a kettős mérce, melynek értelmében a jogállamiságot soha nem kérdőjelezik meg a baloldali kormányok által vezetett országokban, a jobboldali kormányokat viszont naponta támadják. Hidvéghi szerint a támadások gyakran a közép-kelet-európai országok ellen irányulnak, „mert ezek az országok megmutatták, hogy a saját útjukat akarják járni, és nem értenek egyet a Nyugat-Európában uralkodó, egyre inkább ébredező progresszív elitekkel.”
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
Az Europol felhatalmazást kap arra, hogy a tagállamokat bűnügyi nyomozásokra ösztönözze.
„Ez nem ígéretpolitika — ez valódi, komoly, európai forrás, amely közvetlenül a parajdiakat segíti. Most a bukaresti kormányon a sor” – fogalmazott Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő.
Hiába akar a britek jelentős része visszatérni az EU-ba, az unió urai nem olyan lelkesek.
A felmérések szerint a 18–28 évesek 60%-a támogatná az uniós tagság visszaállítását.
Magyar Péter azt reméli, legkésőbb szeptember elején fel tud állni a hivatal.
A korrupciós vizsgálatok egyre nagyobb nyomást gyakorolnak a baloldali kormányfőre, Pedro Sánchezre.
Szepesfalvy Anna szerint a budapestiek joggal várják el, hogy a főváros ügyeiben ne politikai látványosságokat, hanem felelős döntéseket és tényleges munkát lássanak a képviselőktől.
