Az évforduló alkalmából 550 példány látott napvilágot.
Andreas Hess – magyarosan: Hess András – 1473. pünkösdjének előestéjén készült el a Chronica Hungarorum (A magyarok krónikája) mintegy 250 példányának nyomtatásával. „Ez volt az első könyv, amely magyar földön nyomdafestéket látott”. Az esemény 550. évfordulója alkalmából az Országos Széchényi Könyvtár a mű hasonmás kiadásával jelentkezett. A Budai krónika címen is ismert kötet bemutatóját pénteken tartották a budai Várban – számolt be a Magyar Nemzet.
„Hess András öröksége ugyanis él és élni akar!”
– hangsúlyozta Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) főigazgatója köszöntőjében. Rózsa arra is kitért, hogy „ezt a kötetet – amelyből kiderül, annak idején milyen normák szerint éltek az elődeink – újabb 550 év elteltével is olvasni fogják majd”.
Az OSZK által az 550. évfordulóra megjelentetett, hasonmás kiadás 550 példányban látott napvilágot, Farkas Gábor Farkas művelődéstörténész és Varga Bernadett irodalomtörténész szerkesztésében, Schöck Gyula könyvművész gondozásában.
A 2023-as kiadás két kötetből áll: az első a Hess-féle krónika 133 oldalának hasonmását tartalmazza. A másodikban a krónika latin nyelvű szövegének revideált változata, valamint annak magyar fordítása olvasható, továbbá egy kísérő tanulmány, magyar és angol nyelven.
A megjelenésén dolgozó csapat még arra is ügyelt, hogy a belív papírjának vastagsága és textúrája megegyezzen az 1473-as változatával – ismertette a lap. Hess Andrásról és a kötetről Farkas Gábor Farkas művelődés- és könyvtörténész, az OSZK irodavezetője, a hasonmás kiadás egyik szerkesztője beszélt a megnyitón. Elhangzott, hogy Hess a neve alapján német származású tipográfus lehetett.
„Minden, amit róla tudunk, a könyveiben rejlik, azon túl kevés adat áll róla rendelkezésre”
– mondta el Farkas.
Az is kiderült, hogy, az első magyar földön nyomtatott könyv 240-250 példányából mára egyébként mindössze tíz maradt fent – többek között azért, mert még a mohácsi csatavesztés előtt külföldre kerültek.
Farkas Gábor Farkas becslése szerint a krónika előállításának költsége száz aranyra rúghatott – ennek mintegy felét egyébként a papír ára tette ki. 100 aranyból már házat lehetett venni a Vár alatti mezőn.
A szerkesztő érdekességként említette még, hogy „a krónika lezárása kissé kurta-furcsa”. A kutatók ezért feltételezik, hogy a kézirat, melynek nyomtatott változatát Hess elkészítette, eredetileg valamivel bővebb terjedelmű volt.
„A Budai krónika első változata már 1472. januárjában készen lehetett. Hess valószínűleg ez év pünkösdjére szerette volna befejezni a nyomtatását, ám márciusban letartóztatták a hazai könyvnyomtatás spiritus rectorát, szellemi irányítóját, Vitéz János esztergomi érseket, mert belekeveredett a Mátyás király elleni összeesküvésbe. Hess ekkor feltehetőleg megszakította a munkát, amelyet végül 1473 pünkösdjére fejezett be. A végleges változatból azonban kihagyta azokat a részeket, amelyek a Mátyás trónutódlása körül kialakult, zűrzavaros helyzetben kényesnek minősültek volna„
Vagyis: közbeszólt a politika”
– hívta fel a figyelmet Farkas Gábor Farkas.
A krónika teljes anyagát hangoskönyv formájában is meghallgathatják Szabó Sipos Barnabás előadásában – írta a Magyar Nemzet.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor
Pataki Andrást, az Előadó-művészetek Kollégiumának elnökét többek között arról kérdeztük, hogy az NKA vissza nem térítendő támogatásai miként segítik a magyar kultúrát és a színházi világot.
A jobboldali nyilvánosságban régóta érezni az igényt arra, hogy az állam végre a törvény erejével sújtson le az uszítókra, a tudatos hazudozókra, a magyargyalázókra.
Öreg gyerekek és fiatal öregek társadalmában élünk, ahol az senki nem találja a helyét. Keith Haywarddal beszélgettünk arról miként infantilizálta a társadalmat a nyugati kultúra.
„Közösen teremtünk rendet a káoszban” – mondta az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ügyvivője.
A román sajtóban Magyarország a kulturális önazonosság példájaként jelenik meg.
A pulykakeselyű a lábára üríti székletét, így hűti magát. Akad, akinek az országra kell epét hánynia, hogy a figyelmet fenntartsa.
A külgazdasági és külügyminiszter szerint felháborító, hogy Lengyelország nem hajlandó kiadni az Északi Áramlatot felrobbantásával megvádolt ukránt.
Az előző messiás is bolond volt, de ez a legújabb egészen egyedi.
