Lázár János: A kormányzati munkám általában arról szól, hogy problémákat kell megoldanom

Lázár János építési és közlekedési minisztert kedden hallgatta meg az Országgyűlés Vállalkozásfejlesztési Bizottsága. A tárcavezető a meghallgatáson hangsúlyozta: „a beruházásoknál a magyar alapanyag, magyar szaktudás, magyar munka és magyar profit a cél”, valamint hamarosan a kormány elé kerül a hosszú távú vasútfejlesztési stratégia – idézte az Index.

Lázár János beszámolóját azzal kezdte, hogy a kormányon belül most zajlanak az egyeztetések a 2024-es költségvetésről, ezt követően az elmúlt egy évről részletezte, hogy

Lázár János felidézte, hogy az ÉKM-hez került a közlekedés, mintegy 32 ezer kilométernyi úthálózat van a magyar állam kezében, „így minden képviselő érintett ebben a kérdésben”, ezzel majdnem a legnagyobb minisztériumok közé tartozik a tárca.

A miniszter azt is elmondta, hogy az építéseket, állami beruházásokat lebonyolító ügynökségek, amelyeket a 2002 utáni kormányok hoztak létre, megszüntették, majd helyettes államtitkárságként integrálták a minisztériumba. Az ott dolgozók körülbelül 30 százaléka nem vállalta a minisztériumi munkát. Négy helyettes államtitkárság van, egy az útépítésekkel, egy a vasútépítéssel, egy magasépítéssel, egy pedig a csatornázással foglalkozik – sorolta.

Lázár János szerint ez milliárdokban mérhető megtakarítást jelent, ugyanakkor elismerte:„Sok kritikát kaptam a törvényhozásban és a fejlesztések világában, hogy ezzel gyengítem az állam végrehajtó képességét. Fontosnak tartom, hogy a költségvetési mozgástér átalakulása mellett az állam megvalósítási képessége koncentrált legyen. Szerettem volna az állami beruházások felügyeletét közelebb hozni a minisztériumhoz és a törvényhozáshoz”.

„Számos nehéz döntést kellett meghozni”

A tárcavezető úgy érzékelte, hogy az állami beruházások lebonyolítása túl távol került a költségvetést benyújtó kormánytól és az azt elfogadó Országgyűléstől azzal, hogy ügynökségek, lebonyolító cégek hálózata szerveződött. Ezt szerette volna „karcsúsítani” és átláthatóbbá tenni, „konzervatív, feszes, fegyelmezett irányítási rendszer van, ami a források kontrollját érthetőbbé teszi”.

„A kormányzati munkám általában arról szól, hogy problémákat, nehézségeket kell megoldanom.

Nyugodtan ülök a miniszteri székben, erre a tárcára senki nem vágyik” – jelentette ki Lázár János.

Magyar alapanyag, magyar szaktudás

Az ülésen Lázár három joganyagról beszélt, ezek között van az építésügyi törvény, a helyi építési szabályozás, valamint az örökségvédelem. Ebből egy nagy építészeti csomag áll össze, ami harminckét év után új keretet teremt, sok szó esett róla a nyilvánosságban, volt előzetes társadalmi egyeztetés, lesz is még. Valamint Lázár János a frakciókat a parlamenti vita kezdete előtt szeretné külön tájékoztatni a részletekről. Komplett újraszabályozás vár az építésügyre és építésgazdaságra, „lesznek ízlésviták, érdekviták, külföldi vállalatok sértve érzik majd magukat” – tekintett a jövőbe a miniszter.

– foglalta össze Lázár.

Példaként említette, hogy a paksi atomerőmű építésének „gigantikus” cementigénye lesz, miközben nincs magyar tulajdonú cementgyár. A tárcavezető azt sem tartja helyesnek, hogy a bányakapacitás jelentős része külföldi kézben van, ebből a szempontból „Magyarország megszállt ország”, „óriási” a pénzkiáramlás. A tárcavezető ezt a patrióta gondolkodást nem látja ellentétesnek az Európai Unió alapelveivel, mert más tagországok is képesek védeni a saját piacaikat – idézte a minisztert a lap.

Nyitókép: Lázár János Facebook-oldala

***