Az amerikaiaknak van erejük, ebből kifolyólag pedig vindikálják maguknak az igazságot is, fogalmazott Vukics Ferenc.
„A Magyarországnak szóló üzenet üzenet a többi szövetségesnek is, elsősorban Emmanuel Macronnak” – mondta az Egyesült Államok szankciós politikájával kapcsolatban az Ultrahang Támaszpont című műsorában Vukics Ferenc. A szakértő szerint az USA célja most az, hogy mindenki tisztában legyen vele, milyen következményekkel jár, ha nem az történik, amit a washingtoni elit akar. Eközben nagy figyelmet kap a kiszivárogtatási botrány, amivel kapcsolatban Vukics szerint „elég nyilvánvaló beismerést” tett az amerikai kormányzat, amikor (bár a dokumentumok hitelességét nem ismerte el) John Kirby arról beszélt, ezeknek az információknak semmi keresnivalójuk nincs az újságok címlapjain.
Vukics Ferenc szerint lehet egy kör az amerikai kormányzaton belül, amelyik nem elégedett a jelenlegi irányvonallal akár szakmai, akár ideológiai okokból, ezért megpróbálnak belepiszkítani a Biden-adminisztráció politikájába. A szakértő ugyanakkor óvott a leegyszerűsítő magyarázatoktól, felhívva a figyelmet arra, hogy amikor az USA-ról, Oroszországról, Izraelről, vagy bármely másik hatalomról szólunk, sosem egységes entitásról beszélünk,
Úgy látja, nem dőlt még el az Amerika lelkéért folytatott küzdelem, mindazonáltal a neomarxista-szélsőbaloldali ideológiák által vezért csoportok képesek voltak összefogni és nagy lépéseket tenni céljaik elérése érdekében, melyekért különböző kényszerítő eszközöket is bevetettek. Hangsúlyozta azonban, hogy ezt a középosztály sem nézi jó szemmel.
A David Pressman által a minap bejelentett szankciókkal kapcsolatban Vukics Ferenc arról beszélt, az amerikaiaknak van erejük, ebből kifolyólag pedig vindikálják maguknak az igazságot is. Mint mondta, Magyarország mozgástere érthetően szűk, e szűk mozgástérben pedig nagyon okosan kell mozognia a kabinetnek, miközben Európa hatalmi átszerkesztése zajlik.
Az ukrajnai háború jelenlegi állásával kapcsolatban Vukics Ferenc a nyilatkozatháború áttekinthetetlenségére irányította a figyelmet. Megjegyezte, ismét nagy divat lett a politikusok körében Kijevbe utazni és Zelenszkij elnökkel közös fényképeket készíteni.
Fontos fejleménynek nevezte, hogy Dél-Korea lőszereket kölcsönöz az Egyesült Államoknak, amely annyi lőszert szállított ezidáig Ukrajnának, hogy a hiány a harckészültséget veszélyezteti. Dél-Korea ugyanakkor csak kölcsön biztosítja ezeket, mert el akarja kerülni, hogy a lőszerek az ukrán frontra kerüljenek.
Lengyelország középhatalmi terveket sző, amelyek mostanra tisztán láthatók Vukics Ferenc szerint, aki nem tartja kizártnak, hogy valamiféle lengyel-ukrán államszövetség jöjjön létre a jövőben, amely lakosságszámánál és erejénél fogva már jelentős potenciállal rendelkezne. Mint mondta, „ez lehet a Barba-trükk”, hogy elháruljanak Ukrajna EU- és NATO-csatlakozásának akadályai. Ukrajna kimerülőben van, a 20-30 éves korosztály 80 százaléka hiányzik otthonról, mondta, azaz éppen az a réteg tűnt el, amely majd újjá tudná építeni az országot. Végső veszélybe került az ukrán nemzet léte, hangsúlyozta.
A teljes beszélgetés itt hallgatható meg:
Nyitókép: Képernyőfotó
Az áprilisi országgyűlési választás után sincs megállás: sorra jönnek az időközi voksolások, amelyek megmutathatják, átrendeződtek-e az erőviszonyok. Lesz, ahol már eldőlt a meccs, máshol izgalmas csaták jöhetnek a közelgő időközi önkormányzati választásokon.
A Politico szerint Orbán Viktor veresége után a patrióta pártok újragondolják a viszonyukat az amerikai elnökkel.
A Guardian által megszólaltatott elemzők szerint ugyan a magyar miniszterelnök vereséget szenvedett, de az európai patrióta erőket még nem sikerült megtörni – bár ők nagyon reménykednek ebben.
A médiakritikus nem kímélte sem a szervezőket, sem a heremutogató Ecküt, akit egyenesen „tiszás szatírnak” nevezett.
„A ti választásotok a mi választásunk is – sok szerencsét!” – üzente Matteo Salvini.
„Ideje újragondolni az átlagbérek mítoszát.”
Mark Rutte beszámolója szerint Trump elégedetlenségének adott hangot a NATO több európai tagállamával szemben.
„Egy jogállamban nincs olyan országvezető, aki eldönti, kit kell letartóztatni, és kinek kell nem politikai pozíciójában lemondania.”
Deutsch Tamás jelentette be a dátumot.
