Vatikán-szakértő a Mandinernek: Ferenc pápa hidakat építeni jött Magyarországra

A médiában sok szó esik arról, milyen diplomáciai jelentősége van a pápa budapesti látogatásának. De az egyház fejeként milyen vallási céllal jött a keresztényekhez Budapestre?

A pápának elsősorban lelki, vallási szerepe van, és csak másodsorban diplomáciai. A szentatya sokmillió katolikus, sokmillió keresztény példaképe. Egy ilyen látogatás során azért jön, hogy megerősítse az embereket a hitükben, egységet teremtsen a katolikusok között. Ilyen szempontból Magyarországnak különös szerepe van, egyfajta híd a nemzetek között. Hiszen Magyarország különleges helyen van, ez volt a Római birodalom határa, az Oszmán birodalom legészakibb pontja, bizonyos szempontból minden innen indul ki. A pápának pedig nagyon fontos, hogy hidakat építsen. Ráadásul Magyarországon nem csak katolikusok, de több ortodox egyház is jelen van. Budapesten öt különböző patriarchátus van. Szerintem nincs a világon még egy nagyváros, ahol ennyi lenne, ez is egy jó lehetőség a hidak építésére. Ami pedig a pápát fogadó magyarokat illeti, nekik fontos, hogy építkezni tudjanak később abból, ami itt történik ezekben a napokban. Hiszen egy jó látogatás nem csak pár napig tart, hanem sokkal tovább; hagy maga után valamit.

Magyarországon sok, magát kereszténynek valló embernek vannak ellenérzései a pápával kapcsolatban egyes megnyilvánulásaival kapcsolatban. Az, hogy Ferenc pápa ismét eljött, segíthet, hogy megváltozzon a véleményük?

Ha politikai, ideológiai álláspontokról beszélünk, azokat egy ilyen látogatás nem tudja megváltoztatni. Hiszen van egy állásfoglalás, egy narratíva, ami nem változik, hacsak az ember maga nem változik. Ferenc pápa kijelentéseivel kapcsolatban felmerül az a kérdés, hogy a pápa sokszor impulzívan, spontán reagál egy-egy kérdésre, ami néha káros lehet, pedig nem akar vele semmi rosszat. A pápa nem egy politikus, nem tart politikai beszédeket. A pápa egyfajta erkölcsi iránytű, arra mutat rá, mi helyes, mi helytelen. De ez egy nagyon összetett kérdés.

Nagyon nem tartom jó ötletnek a pápa bevonását ilyen módon a politikába.

Sokat olvasni arról, hogy Ferenc pápa és Orbán Viktor kapcsolata meglehetősen rideg volt egy ideig. Ön mit tapasztalt ebből?

Ahogy én láttam a Vatikánban, Novák Katalin látogatása kimondottan jó hangulatban telt, és Orbán Viktorral is udvariasan, barátsággal beszéltek egymás közt. Nem lehetett semmit tapasztalni abból, amit néhányan mondanak, hogy ellenséges lett volna a kapcsolatuk. 

Van-e igazság abban a feltételezésben, hogy a pápa szereti a magyarokat, ezért tér ide vissza?

Nem hiszem, hogy lennének a pápának komolyabb érzelmei bármelyik nemzettel kapcsolatban. De az biztos, hogy másfél éve Magyarország komoly benyomást tett Ferenc pápára. Az, hogy ennyien részt vettek az Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjén, kétségkívül megérintette érzelmileg a szentatyát. De nem csak őt, mindenkit. Hihetetlen volt látni azt a rengeteg embert a nemzetközi kongresszuson Budapesten.

És miért nem tért még vissza Argentínába?

Ezt a kérdést mi is gyakran feltesszük magunkat. A pápa nagyon sokat beszél a hazájáról, és szeretettel, honvággyal beszél. Egyszer már bejelentette, hogy jövőre utazik, de nagyon gyenge az egészségi állapota. Magyarország egy óra repülőút Rómából Argentína egy sokkal hosszabb utazás lenne. A pápa nem beszél arról, miért nem akar visszamenni, de lehetnek politikai okai. Nem akarja, hogy politikailag kihasználják. Ugyanakkor a Vatikánban fogad argentin politikusokat, tehát ez ellentmondásos indok lenne.

Néha beszél a nagymamájáról, még ritkábban az anyukájáról, de az édesapjáról soha. Lehetséges, hogy nincsenek is olyan erős családi gyökerei, amihez szívesen visszatérne, ezért halogatja azt utazást.

Nyitókép: Andrea Gagliarducci magángyűjteménye