Ezt Nagy ugyan nem tartja uszításnak, de szerinte Sebestyén előhozott egy olyan kérdést, amelyre nem feltétlenül van szükség, és arra sem, hogy a kisebbséggel szórakozzanak.
„Miért jó az a transzközösségnek, mi célt szolgál, hogy valakit felküldenek a jégre, elesik, és azután kinevetik?” – kérdezett vissza Sebestyén (utalva a transznemű finn jégtáncosra – a szerk.), s meg is válaszolta, semmiféle célt nem szolgál, és akik lelkileg ugyanazt érzik, azoknak a legrosszabb ez a fejlemény. Nagy Iván Zoltán szerint ez a téma marginális, Sebestyén ezzel az állítással nem értett egyet, majd a genderőrületről beszélt.
Genderőrület két megközelítésben
Amikor Nagy visszakérdezett, mit tart genderőrületnek, a médiaszemélyiség példákkal illusztrálta: neki az furcsa, ha el kell vetni a „Hölgyeim és uraim”, megszólítást, évezredes nemi szerepekkel kell leszámolni, mert valakit zavar, vagy évszázadokkal ezelőtt írt könyveket emiatt változtatnak meg. Ez nem jó irány – állítja Sebestyén, s hozzátette, mindenki úgy él, olyan testben, lélekben, ahogy szeretne, de „nekem az évezredes szerepeimet, hagyományaimat, kulturális beállítottságomat ne kelljen átírni, megváltoztatni” – fogalmazott.
Nagy Iván Zoltán szerint ilyen nehéz témát nem lenne szabad bevinni egy könnyed hangvételű reggeli beszélgetős műsorba, amire Sebestyén azt mondta, a háború, az infláció, a Covid is nehéz témák, mégis foglalkoztak vele. A podcast műsorvezetője szerint ezek abban különböznek a genderkérdésektől, hogy ez utóbbiakban nincs semmi megosztó, Sebestyénék pedig hőbörögtek a finn jégtáncoson.