Ez lehetséges? Egyetértett az Egyesült Államok és Oroszország
Az ENSZ BT öt állandó tagja ritka egyetértésben bírált egy izraeli döntést.
Kőrösi Csaba az OWG társelnöke, Charles J. Vörösmarty pedig a City University of New York egyik kutatóközpontját vezeti.
Átadták a tiszteletbeli doktori címeket (doctor honoris causa) a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Ludovika Főépületében – írta meg az NKE hivatalos weboldala. Charles J. Vörösmartynak és Kőrösi Csabának adományoztak díszdoktori címet.
Köszöntőjében Deli Gergely rektor elmondta: mindkét új díszdoktor olyan szakterületen alkotott maradandót, amelyek terén az NKE is stratégiai célokat jelölt ki. Beszédében hangsúlyozta az elmélet, a gyakorlati ismeretek, valamint az élményszerű tudásátadás fontosságát.
Ebben is számítok díszdoktoraink tanácsaira, iránymutatásaira”
– fogalmazott a rektor.
Charles J. Vörösmarty és Kőrösi Csaba is az NKE Víztudományi Kara (VTK) dékánjának javaslatára kapta meg a tiszteletbeli doktori címet az egyetem Szenátusától.
Charles J. Vörösmarty laudációjában elmondta Szöllősi-Nagy András, a VTK egyetemi tanára, hogy a jelenleg a City University of New York egyik kutatóközpontját vezető Vörösmarty professzor 1991 óta foglalkozik a földtani rendszerekkel. Dolgozott az UNESCO Nemzetközi Hidrológiai Programjában, az ENSZ Vízügyi Programjában
Ezek célja a Föld – azon belül a sérülékeny sarkvidéki területek – működésének jobb megértése volt. Az elmúlt évtizedekben a vízkörforgás és a globális hidrológiai adatkészletek modellezésében mélyedt el, számtalan szakcikket publikált.
Charles J. Vörösmarty Erdős és az antropocén kor című székfoglaló előadását Erdős Pál, magyar származású matematikus és az általa Erdős-számnak nevezett fogalom bemutatásával kezdte. Utóbbi azt takarja, hogy egy adott tudós publikálást tekintve milyen messze – hány „kézfogásnyira”, azaz közös publikációnyira – van Erdős Páltól. E megközelítés nyomán fejtette ki a professzor a Földön élő fajok egymásrautaltságát. A Nagy Gyorsulásnak nevezett jelenségről szólva elmondta: az az ember által előidézett, hosszú távú hatásokat jelöli, amelyek egy új geológiai korszakot, az antropocént határozzák meg. E hatások pedig – legyen szó a klímaváltozásról, az óceánok elsavasodásáról vagy az édesvízkészletek fogyásáról – mind-mind összefüggenek.
Kőrösi Csaba laudációjában elmondta Zlinszky János egyetemi docens, hogy „a sikeres munkával kivívott személyes tekintélyt mi sem mutatja jobban, mint hogy a Fenntartható Fejlődés világkonferenciát követően Kőrösi Csabát a tagállamok a Fenntartható Fejlesztési Célrendszer megalkotásával megbízott ENSZ Nyílt Munkacsoport, az OWG társelnökévé választották. A jelenleg érvényes, 2030-ig szóló globális fenntartható fejlesztési célrendszer ennek a kétéves, megfeszített munkának az eredménye.”
Ezt követte Kőrösi Csaba székfoglaló előadása, amelyben a Nagy Gyorsulással kapcsolatos célokról és kihívásokról szólt.
a teljes foglalkoztatottság elérésének akadályait, a városi nyomornegyedekben élők számának emelkedését és a tengeri élővilág hanyatlását. A transzformációt a háborúk is hátráltatják, figyelmeztetett. Komoly gondot jelent az energia- és adósságválság, valamint a gyorsuló klímaváltozás. Némi optimizmusra a technológia dinamikus növekedése adhat okot.
Nyitókép: NKE