Demjén Ferenc szerint „hiába gúnyolódnak Orbán békemisszióján”
A zenész őszintén értékelte a kormányfő törekvését a békére, miközben az EU-t komoly kritikával illette.
A főpolgármester-helyettes elmondta, hova is tűnt az a 200 milliárd forint Budapestről, melyet még a Tarlós István-féle városvezetéstől örököltek.
Pénteken került nyilvánosságra egy hangfelvétel, amelyen Gansperger Gyula, a Városháza-ügy kulcsszereplője arról beszél, szerinte hova tűnt el a főváros büdzséjéből az a 200 milliárd forint, amelyet a főváros előző vezetése adott át az új kabinetnek. Gansperger szerint „a főváros sleppjére mehetett el a pénz”.
Az ügyben megkerestük Kiss Ambrus főpolgármester-helyettest, aki lapunk megkeresésére a számokat ismertetve kifejtette: 2020. január első napján a főváros főszámláján volt 186,2 milliárd forint nem kötött felhasználású forrás. Mint mondta, hiába van a számlán EU-s projektekre keret, kormányzat által utalt előleg vagy közvetlen uniós forrás, azok kötött célú felhasználásra vannak, azokból nem lehet napi működést finanszírozni.
Kiss Ambrus lapunkkal közölte, hogy idén január 1-jén a főváros számláján már csak 10,1 milliárd volt, mely alapján „jól látszik, hogy 176 milliárd forinttal apadt ez az összeg”.
Hova ment el a forrás? Válasszuk ki a 2019-es bázisévet a példa kedvéért: a 2020-2021-2022-es évben a folyóévi bevétel átlagosan pont annyi, mint 2019-ben volt”
– jelezte a főpolgármester-helyettes.
Úgy fogalmazott, a kiadások terén három tétel növekedett meg, legnagyobb mértékben a közösségi közlekedésben keletkező kiadások. Szavai szerint a közösségi közlekedés finanszírozása három tételből áll:
Miután a pandémia alatt jelentősen visszaesett az utaslétszám, így a bevétel is. A működtetés viszont ugyanannyiba került. Nekünk kellett pótolni ezt a tételt is.”
Kiss Ambrus úgy folytatta, hogy 2020-ban, 2021-ben és 2022-ben Budapest vezetésének 2019-hez képest 81 milliárd forintot kellett tennie a közösségi közlekedésbe. A főpolgármester-helyettes szerint a másik nagy többlet a szolidaritási hozzájárulás növekedése volt. Míg 2019-ben ez az összeg 10 milliárd forint volt, ez aggregálva a fentebb jelzett további három teljes évben 67,6 milliárdos tételt tett ki.
Ha megnézzük a két többletkiadás összegét és összeadjuk, eljutunk a 147,6 milliárdos összegig”
– közölte.
A politikus szerint az elmúlt években a bérek is nagymértékben megnőttek: a szakszervezetek és a városvezetés között megkötött bérmegállapodás értelmében 2020-ban, majd legközelebb 2022-ben volt egy átlagosan 15 százalékos béremelés. Adatai szerint a béremelés hatása 2019-hez képest további 45 milliárd forint többletkiadást jelent a fővárosnak működési oldalon. A
három tétel összeadva több is, mint a keresett 176 milliárd forint”
– mondta lapunknak a főpolgármester-helyettes, aki jelezte: ezt csak úgy tudták kigazdálkodni, hogy a személyi- és egyéb kiadásokon csökkentettek.
Megjegyezte továbbá azt is, hogy a kamatkiadásokat tekintve jelenleg a jegybanki alapkamat emelkedése miatt jóval többet kell fizetniük, mint korábban. Kiss Ambrus azt mondta, hogy egy normál időszakban négymilliárd forint kamatot kellene fizetniük, ez most ugyanakkor 20-24 milliárd összeg között alakul ugyanakkora tőkeösszegnél.
Arra a kérdésre, hogy az idei évre mit jósol, a városvezető azt mondta, semmiképp sem optimista. Mint fogalmazott, a főváros akkor lesz teljesen fizetésképtelen, mikor a folyószámla-hitelkeret nagyságánál egy forinttal többet kell elkölteniük. Ez jelenleg 25 milliárd és egy forintban áll meg.
Január 22. és március 14. között folyamatosan negatívban volt a folyószámla egyenlegünk. A mélypont -19 milliárd forint volt”
– közölte, jelezve: amennyiben nincs kormányzati segítség vagy átütemezés, akkor súlyosan mínuszos lesz az idei költségvetése Budapestnek.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi