Északi Áramlat: Magyarország nem hagyná a „mismásolást”, ha délen is robbantás történne

Lassan fél éve történt az Északi Áramlat gázvezeték felrobbantása, ám az elkövetők kilétét azóta is homály fedi.

Az Északi Áramlat robbanása biztos nem volt véletlen

Vlagyimir Putyin orosz elnök legutóbbi nyilatkozatában állami szintű támadásnak nevezte az akciót, amelynek pártatlan kivizsgálását már többször követelte Moszkva. Az orosz fél azóta sürget egyre élesebben az elkövető felkutatását, hogy a Pulitzer-díjjal is kitüntetett Seymour Hersh amerikai oknyomozó újságíró arról cikkezett, az Egyesült Államok és a CIA áll a támadás mögött. Ezt a Fehér Ház vehemensen tagadta, a napokban pedig az amerikai sajtó – az Egyesült Államok hírszerzésére hivatkozva – azzal a verzióval állt elő, hogy valójában egy ukránbarát csoport hajthatott végre szabotázsakciót a csővezetéknél. Ezt azonban Kijev utasította vissza rögvest és határozottan, mulatságos összeesküvés-elméletnek minősítve az Ukrajnáról szóló feltételezést. Itt tartunk tehát szűk fél évvel a történtek után, s hogy kiderül-e valaha az Északi Áramlat megsemmisítésének valódi tettese, az egyelőre megjósolhatatlan.

Az Északi Áramlat javítása értelmetlen lenne?

Persze adódik a kérdés, hogy mindezek után szóba jöhet-e egyáltalán az Északi Áramlat javítása. Putyin is felvetette ennek lehetőségét egy interjúban, ám – valószínűleg joggal – meglehetősen szkeptikus az ügyben. Az orosz elnök azt mondta, hogy a detonáció erős volt, a csövet kiszakította és elvetette. „Ez nem egyszerű kérdés, a világ gyakorlatában még nincs rá példa, hogy ilyen balesetek után hasonló rendszereket megjavítottak volna, de elméletileg, technológiai szempontból természetesen minden lehetséges” – mondta. Putyin úgy vélekedett, hogy a felrobbantott Északi Áramlat vezetékeknek van jövőjük, ha az európai országok kifejezik érdeklődésüket a helyreállításuk iránt.

Új földgázvezeték építése kellene az Északi Áramlat felrobbantása miatt?

Az borítékolható, hogy Oroszország és Németország között új földgázvezeték belátható időn nem fog épülni, Berlin ugyanis azt mondja: a háború kitörése óta eltelt bő egy év alatt sikerült megteremteniük a függetlenséget az orosz földgáztól. A Zöldek pártjához tartozó Robert Habeck német alkancellár, gazdasági miniszter a napokban úgy nyilatkozott:

ám alig egy esztendő elteltével e függőség teljesen megszűnt, legfeljebb a cseppfolyósított földgázt (LNG) fogadó külföldi terminálokról Németországba továbbított földgázban lehet némi orosz molekula. Az alkancellár azt mondta, új beszerzési források bevonásával, az infrastruktúra bővítésével, az ország első három LNG-termináljának felépítésével, valamint a háztartások és a vállalatok szolidaritásával sikerült függetlenedniük Oroszországtól energetikailag.

Az Északi Áramlat Magyarországra gyakorolt hatása: ezt mondja Orbán

Az Északi Áramlat csővezeték robbantása körüli nemzetközi vitákra Orbán Viktor miniszterelnök is kitért a tavaszi parlamenti szezont megnyitó, napirend előtti felszólalásában. A kormányfő egy szimpla terrorakciónak minősítette a történteket. „Akárki is követte el, az egy terroristaakció volt. És nekünk azt kell tudnunk, hogyha északon megtették, csak azért, hogy Oroszországból ne érkezhessen Európába gáz (…), akkor ezt délen is megtehetik” – figyelmeztetett, hozzátéve: Magyarország Szerbiával együtt világossá tette, ha ez megtörténne, „azt nem lehet olyan könnyen megúszni, nem lehet úgy elmismásolni, mint ahogy most ezt az Északi Áramlat felrobbantásával teszik”.

Orbán Viktor nem véletlenül fogalmazott ilyen élesen a déli vezetékről szólva, hiszen mostanra ez vált hazánk legfontosabb gázellátási útvonalává. Az Oroszország felől Törökországon, Bulgárián és Szerbián át haladó, Magyarországra a déli határszakaszon belépő gázvezeték ellen – orosz közlés szerint – tavaly ősszel szintén terveztek egy robbantásos merényletet orosz területen, de a „diverzánsokat” még az akció végrehajtása előtt letartóztatták.
A magyar jog is ismeri természetesen a közérdekű üzem megzavarásának fogalmát, és a közművek, mint például a gázvezetékek, ilyen üzemeknek minősülnek. Sőt, a büntető törvénykönyv – a miniszterelnök szavaival összhangban – azt mondja, ha valaki azért zavarja meg egy közérdekű üzem működését, hogy azzal például a társadalmi-gazdasági rendet megváltoztassa, akkor az terrorcselekménynek minősítendő. A büntetési tétele pedig tíztől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés. Persze ez csak a Magyarország területén elkövetett cselekményekre vonatkozik, de a miniszterelnök nyilatkozata alapján egyértelmű, hogy a magyar kormány a Török Áramlattal szemben más ország felségterületén elkövetett szabotázst is terrorakciónak minősítené.

Nyitókép: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Svéd parti őrség