Tavaly huszadára esett vissza a börtönzsúfoltság miatt indított perekben kifizetett kárigények összege, miután az Országgyűlés három évvel ezelőtt törvényt hozott a „börtönbiznisz” felszámolása érdekében. A jogszabályok módosítása előtt volt olyan év, amikor több mint 2,6 milliárd forintnyi kártérítést ítéltek meg a börtönkörülmények miatt perelő raboknak.
A parlament 2020-ban több körben fogadott el törvénymódosításokat, hogy véget vessen a börtönzsúfoltság kapcsán a rossz elhelyezési körülményekre alapozott kártérítési perhullámnak, amely már-már üzleti tevékenységgé nőtte ki magát az azt megelőző években.
A napokban Novák Előd, a Mi Hazánk országgyűlési képviselője kérdezett rá a Belügyminisztériumnál (BM) arra, hogy évenkénti lebontásban hány ügyben és mekkora összeget fizetett ki az állam a börtönökben fogva tartottak által sérelmezett körülmények miatti kártalanítási perekben. Ezek olyan nemperes eljárások, amelyeket fogvatartottak vagy meghatalmazott képviselőik kezdeményezhetnek, elbírálásuk pedig a törvényszékeken működő büntetés-végrehajtási csoportok hatáskörébe tartozik.
Válaszában Rétvári Bence, a BM parlamenti államtitkára emlékeztetett a három évvel ezelőtti jogszabály-módosításra, amely megítélése szerint elérte a célját, a hatálybalépés óta ugyanis a kifizetett kárigények értéke a huszadára esett.
A fideszes politikus a 2017–2022 közötti évekről adott tájékoztatást, amelyből kiderül: a legtöbb pénzt, összesen több mint 2,6 milliárd forintot 2018-ban kellett kifizetni, 2022-ben viszont már „csak” 111 millió forintot.
A számok a következőképpen alakultak:
Idén pedig február 10-ig az alapvető jogokat sértő elhelyezéssel kapcsolatos kártalanítási igényt mindössze 34 esetben terjesztettek elő.
Rétvári Bence megjegyezte: a rossz börtönkörülmények miatt megítélt kifizetés éve nem feltétlenül azonos a kártalanítási igény benyújtásának időpontjával, tekintettel arra, hogy a kártalanítási eljárás egyes esetekben több éven keresztül is elhúzódhat.
Az államtitkár az írásbeli válaszában azt is írta: „Elfogadhatatlan, hogy a Soros-hálózathoz is köthető ügyvédek által indított több milliárd forintos kártérítési bizniszeken olyan irodák, mint a Magyar György és Társai Ügyvédi Iroda, valamint elítélt bűnözők gazdagodjanak”.
Az Országgyűlés 2020-ban elfogadott törvénymódosításainak alapvető célja az volt, hogy
Ez alapján az elítélti kártalanításokból először az áldozati igényeket kell kielégíteni, majd az egyéb tartozásokat. Fontos változtatás volt az is, hogy a kártalanítási összegeket onnantól fogva nem lehetett ügyvédi letéti számlákra utalni.
Ez azonban sokaknak nem tetszett, így a Magyar Helsinki Bizottsággal és a TASZ-al együttműködő Karsai Dánielnek sem, akinek ügyvédi irodája egy összesítés szerint az élmezőnyben volt a magyar állammal szembeni perképviseletben.
Az Origo által 2020 januárjában közölt táblázat szerint a kártérítési perekben az egyik élenjáró a nyíltan kormányellenes, a 2018-as választáson az ellenzék színeiben elinduló Magyar György ügyvédi irodája volt, amelynek a letéti számláján több mint 544 millió forint landolt. Karsai Dániel ügyvédi irodája is előkelő helyen szerepelt a rangsorban, az ő letéti számlájukra több mint 86 millió forint érkezett. Az Igazságügyi Minisztérium akkor megerősítette, hogy az adatok valósak, ugyanakkor hozzátették: a tárca nem rendelkezik információval, hogy az elítélteknek kifizetett összegekből mekkora volt az ügyvédi munkadíj.
Karsai nem hagyta annyiban a dolgot, és 2020-ban az Alkotmánybíróságon (Ab) támadta meg a törvényt, az Ab azonban elutasította az ügyvéd panaszát.
Nyitókép: MTI/Cseke Csilla
A miniszterelnök a Kossuth Rádió reggeli műsorában azt mondta, a tiszás politikusok nemhogy nem szégyellik, hogy a saját országuk ellen dolgoznak, hanem büszkék, rá és ez a céljuk.
Egyértelműen színt vallott a baloldali politikus.
Úgy néz ki kezdenek elcsitulni az indulatok.
A nyolcadik évad első epizódjában négy külföldi származású személyt mutatnak be, akik a Kárpát-medencében leltek otthonra.
A Kárpát-medencében élő, de külföldi származású embereket mutatnak be, akik itt leltek hazára az évek során.
Estére 22 és 29 fok közé csökken a hőmérséklet.
A repülőgép fedélzetén 282 utas, 10 légiutaskísérő és két pilóta tartózkodott.
Ijesztő jelenetek zajlottak le a februári Veszprém–Sporting férfi kézilabda Bajnokok Ligája mérkőzésen.
