Bódító szerrel átitatott papírokkal is próbálkoznak.
Miután a biztonsági kamera rögzítette, gyorsan lebukott az a hozzátartozó, aki a Balassagyarmati Fegyház és Börtön egyik családi látogatófogadása során egy mobiltelefont adott át a fogvatartottnak a látogatótérben elhelyezett plexifal fölött – adta hírül múlt héten a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BvOP). Az érintett fogvatartott ellen fegyelmi eljárás indult – ezzel a kedvezményeit és a családi látogatófogadás lehetőségét elveszítette –, a hozzátartozó felelősségét pedig a rendőrség vizsgálja büntetés-végrehajtási (bv.) intézet rendjének megzavarása miatt.
Az eset kapcsán megkerestük a BvOP-t, hogy mennyi ilyen esetet regisztrálnak, illetve melyek a leggyakoribb tiltott tárgyak, amelyeket megpróbálnak becsempészni egy elítéltnek.
A BvoP elöljáróban leszögezte, hogy tiltott tárgynak minősül minden olyan eszköz, anyag, szer, melynek a bv.-szerv területére történő illegális bekerülése, fogvatartottak által történő engedély nélküli birtoklása, felhasználása, alkalmazása közvetetten vagy közvetlenül veszélyezteti a fogvatartás biztonságát.
A leggyakrabban mobiltelefonokat és kábítószergyanús anyagokat próbálnak bejuttatni a fogvatartottakhoz.
A mobiltelefonok között is a minimobilok a legjellemzőbbek. Ezek az eszközök az átlagos telefonokhoz képest sokkal kisebbek és sokkal kevesebb fém-tartalmuk van, így könnyebben lehet elrejteni őket, népszerűségük is ebből adódik. A „csempészmobilok” jellemzően alig nagyobbak, mint egy átlagos öngyújtó, így könnyen elrejthetőek. Volt már rá példa, hogy
a fogvatartott kedvenc szalámijába dugták el, de az intézetekben olyan esetekkel is találkoztak, hogy öblítőkbe rejtették a kisméretű mobiltelefonokat.
A kábítószergyanús anyagokat tekintve a legnépszerűbbek a bódító szerrel átitatott papírok és a legkülönfélébb teljesítményfokozó szerek, amelyek bejuttatására a hozzátartozók találékonysága szintén nem ismer határokat.
A biztonsági intézkedéseknek köszönhetően ugyanakkor egyre hatékonyabban tudják kiszűrni ezeket a tiltott tárgyakat: míg 2016-ban 1 459 tiltott mobiltelefont füleltek le a bv. munkatársai, ez a szám 2023-ban 429, a 2024-ben pedig 513-ra csökkent a hazai börtönökben.
Kábítószergyanús anyag lefoglalására 2016-ban 311 esetben került sor, míg 2023-ban 147, tavaly pedig már csak 90 alkalommal.
A szigorú biztonsági intézkedéseknek és a hatékony felderítésnek köszönhetően egyre kevesebb esetben próbálkoznak a kapcsolattartók a rendszer kijátszásával.
A BvOP közölte: amennyiben tiltott tárgyat találnak a bv. intézetben, minden esetben alaposan megvizsgálják az eset körülményeit.
A fogvatartottat fegyelmi, indokolt esetben büntetőeljárás formájában vonják felelősségre,
de a rá vonatkozó biztonsági szabályok szigorítására, valamint a kapcsolattartás részleges korlátozására is sor kerülhet. Minden esetben megvizsgálják a hozzátartozók felelősségét is, amennyiben pedig bebizonyosodik a szándékos magatartás, úgy a bv. intézetek parancsnokai minden esetben megteszik a szükséges jogi és szakmai lépéseket is a fogvatartás biztonsága érdekében.
A balassagyarmati esetről készült felvételt itt nézheti meg:
Nyitókép: a becsempészett minimobil (Fotó BvOP Kommunikációs Főosztály)
A kokain egészségügyi kockázatai évtizedek óta ismertek. Használata fokozza a szív- és érrendszeri megbetegedések, valamint a pszichiátriai zavarok kialakulásának kockázatát.
„A méregterjesztők mellett a mérgező agymosást végzők is számoljanak a következményekkel!” – fogalmazott.
Mielőtt átadnánk magunkat az illúziónak, érdemes megvizsgálni, mit is jelent valójában a dekriminalizáció.
A férfi 2021-ben kezdte meg kábítószer-kereskedelem bűntette miatt kiszabott ötévi börtönbüntetését.
Gyárfás Tamás börtönbüntetése május 16-án hivatalosan is kezdetét vette: a médiavállalkozó a Váci Fegyház és Börtönben jelentkezett, de nem ott tölti le a hét évre szóló jogerős ítéletét.
Kaotikus állapotok alakultak ki a háború sújtotta országban, amit azonnal átragasztanának az EU-s országokra.
Merz fokozatosan nyitja meg az utat: olyan fegyvereket gyártanának, amikkel az ukránok Moszkvát is célba vehetik.
Mint írják, Edvard Benes „társfelelőse annak, hogy az állam által szervezett terror következtében Csehszlovákia lakosainak tízezrei veszítették el életüket, további tízezreket pedig elhurcoltak a Szovjetunióba. Több milliónyi személy elveszítette lakhelyét és vagyonát.”
