Régi dízelautók kitiltásában Budapest kövesse a londoni példát! – a Levegő Munkacsoport elnöke a Mandinernek

Három budapestnyi méretű lesz idén augusztustól Londonban az úgynevezett ultraalacsony kibocsátási övezet. A jelenleg még „csak” 379 négyzetkilométeres, de nyár végétől gyakorlatilag az egész brit fővárosra kiterjedő zónában a magas nitrogén-dioxid-kibocsátású autók csak napi 12,5 font (körülbelül 5300 forint) megfizetése ellenében közlekedhetnek. A magyarországi Levegő Munkacsoport elnöke szerint Budapesten is hasonló intézkedésre lenne szükség a környezet- és egészségvédelem érdekében.

A legszennyezőbb járművek közlekedését meg kell nehezíteni

A londoni városvezetés csaknem öt év felkészülési időt adott az autósoknak a „zöldövezet” 2021-es – 21-ről 379 négyzetkilométerre való – kibővítése előtt. „Ám már a hír hallatán jóval gyorsabb ütemben kezdtek megválni a dízelautóktól a londoniak és a környékben élők, mint az Egyesült Királyság többi részén, vagyis az intézkedés beváltotta a hozzá fűzött reményeket” – mondta a Mandinernek Lukács András. A szabályozás egyébként nemcsak a személygépjárművekre, hanem a motorokra, a teherautókra, más speciális járművekre és a kisbuszokra egyaránt kiterjed a brit fővárosban.

„Budapesten is valami ehhez hasonlót kellene meglépni, olyasfajta felkészülési idővel, mint Londonban. A munkacsoport egyébként régóta szorgalmazza a legszennyezőbb járművek fokozatos kitiltását a fővárosból. Ez az elképzeléseink szerint azt jelentené, hogy először a környezetvédelmi szempontból legrosszabb kibocsátású autók, majd lépésről lépésre a további szennyezési kategóriákba esők közlekedését kellene megnehezíteni” – fejtette ki a szervezetet a 35 évvel ezelőtti megalakulása óta vezető szakember, emlékeztetve, hogy Karácsony Gergely főpolgármester meg is ígérte egy ilyen ütemterv elkészítését, de ez egyelőre még várat magára.

A budapesti parkolási zónákat is tovább bővítenék: az egész fővárosra

A Levegő Munkacsoport elnöke nemcsak ebben az ügyben, hanem a parkolás kérdésében is radikális megoldást javasol. Egyrészt szerinte a tömeges autózás mielőbbi visszaszorítása érdekében Budapest teljes közigazgatási határára ki kellene terjeszteni a nem helyben lakókra vonatkozó fizetős parkolást. Azt ugyan üdvözölte, hogy ettől az évtől emeltek a parkolási díjakon és bővítették a fizetős övezeteket, de – mint jelezte – ebből jókora problémák adódtak a külső kerületekben. A város széléről és az agglomerációból érkező autósok ugyanis most kijjebbre szorultak, és a csendes zöldövezeti utcákban, lakótelepeken teszik le a kocsit – az ott élők nem kis bosszúságára.

Másrészt Lukács András arról is beszélt, Budapest parkolási rendelete már most is lehetőséget ad arra, hogy a várakozási díjakat a járművek környezetvédelmi besorolása alapján differenciálják, bár tudomása szerint jelenleg ezzel egyetlen önkormányzat sem él.

Pedig – hangsúlyozta – ez is jótékonyan hatna a sok káros anyagot kibocsátó, jellemzően régebbi autók számának a csökkenésére.

Robogók kitiltása: ez is szerepel a javaslatok között

A munkacsoport még januárban kiadott egy részletes közleményt arról, mely területeken javasol zöldszempontú változtatásokat a Fővárosi Közgyűlésnek. Ezek között szerepelt például a parkolási rendszer előbb említett átalakítása, úgynevezett iskolautcák létrehozása – ahol korlátoznák a gépkocsibehajtást –, további buszsávok kialakítása, valamint a belső égésű motorral hajtott robogók kitiltása Budapest belvárosából. Az utóbbival kapcsolatban a szervezet elnöke kiemelte: természetesen csak a régi, kétütemű robogókra vonatkozik a kezdeményezésük – a korszerű kétkerekűekre nem –, mivel ezek akár ezerszer annyi szennyező anyagot is kibocsáthatnak, mint egy régebbi teherautó. Megjegyezte,

A Levegő Munkacsoport január eleji javaslatairól megkérdeztük a Főpolgármesteri Hivatalt, amely a lapunknak küldött január közepi válaszában annyit írt: „A főváros vezetése folyamatosan vizsgálja a civil és szakmai szervezetek javaslatainak a megvalósíthatóságát, amellett, hogy a városvezetés vállalt célja, hogy mérsékelje a fővárosiakat érő környezeti ártalmakat, legyenek azok akár zaj-, akár légszennyezések”.

Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán