A weimari köztársaságban gyökeredzik, erőszakos, alkotmányellenes, és néha összetéveszti a jobboldalt a szélsőjobboldallal a német antifa.
Péntek délután robbant a hír: Magyarországon is megjelent a német közéletben már régóta jelenlévő antifa,
– szélsőjobboldali ellenpontjaként a Pegidát szokás említeni, s ők így együtt teszik ki a német alkotmányvédelmi hivatal által üldözött politikai szélsőségeket.
Magyarországon az antifa – mint arról a Mandiner is beszámolt – egy gazdagréti dohánybolt 40 éves férfi dolgozójának kegyetlen megtámadásával mutatkozott be. A rendőrség a viperával (!) elkövetett támadás mögött 15 elkövetőből álló csoportot sejt – akik emellett a Széll Kálmán téren szombaton három ember, illetve csütörtökön a Fővám téren lengyel városnézők megveréséért is felelnek.
Mivel az elkövetők között két német és egy olasz állampolgár is van, akik áldozataikat egyes vélekedések szerint ruházatuk alapján szemelték ki, és a magyarországi szélsőjobboldali körök által is ünnepelt budai kitörési kísérlet napjához, február 11-hez közeli időpontokban támadtak, joggal merül fel a gyanú, hogy a dologban az antifa keze lehet – ideje tehát nekünk is közelebbről megismerkedni azzal a jelenséggel, amely Németországban már régóta mindennapos.
Az antifával régóta együtt élő német közvéleményben a téma kapcsán az egyik pólus folyamatosan azt hangsúlyozza, hogy az antifa a jobboldal által használt formájában csak egy mítosz, hiszen ilyen szervezet nem létezik, ez valójában egymástól független sejtek összefoglaló neve. A Deutschlandfunk vonatkozó cikke úgy fogalmaz, az „antifa“ kifejezést az azt elutasító jobboldal használatában „erőszakos szélsőbaloldaliság“, az azt elfogadó baloldal pedig „a civil társadalom szélsőjobboldallal szembeni szükséges fellépése“ értelemben használja,
Azt ugyanakkor a cikk is rögzíti, hogy az erőszak elfogadása, az arra való hajlandóság, az állami erőszakmonopólium és az antifasiszta, antikapitalista fellépés összekapcsolódása esetén beszélhetünk alkotmányellenes antifa-szervezetekről.
A Süddeutsche Zeitung fiataloknak szóló társlapja, az SZ Jetzt még akkor jelentkezett írással a témában, amikor Donald Trump amerikai elnök 2020 májusában bejelentette, hogy terrorszervezetnek nyilvánítja az antifát. Akkor az Egyesült Államokban is felmerült az a probléma,
így nehéz volt megtalálni az elnöki rendelet alanyait. A trumpi intézkedés ugyanakkor maga is újraírta az antifa körüli diskurzust: Trump ellenzői azonosulni kezdtek az antifával, a kifejezés „kódnév lett a trumpi szimbólum elleni harcra“. Ebbe akkor a német politika is beszállt, Saskia Esken SPD-társelnök úgy nyilatkozott, „58 éves vagyok és antifa. Magától értetődően.“
Világosan látszik, hogy az antifa fogalmában súlyosan keveredik a szélsőbaloldali politikai erőszak, illetve az antifasizmus nemes erénye – így a fogalom meghatározhatatlan gumifogalom, amibe mindenki azt lát bele, amit akar. Mivel azonban az antifa – mint azt múlt héten sajnos mi is megtapasztaltuk – bűnelkövetési formát is jelöl, a német hatóságoknak mégis muszáj volt kezdeniük valamit a megfoghatatlan fogalommal, a német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal pedig el is végezte ezt a munkát, és az antifa alapos, a rendőri munka szempontjából differenciált, politikatörténeti aspektusokat is magában foglaló definíciójával állt elő.
Ők a német „antifasizmust“ az 1920-as évekből eredeztetik, amelyet a német kommunista párt, a KPD vezetett be, eredendően antikapitalista hívószóként. A hitleri nemzetiszocializmus kibontakoztával ugyanakkor az „antifasizmus“ konzervatív, polgári-liberális konnotációval is gazdagodott,
Az „antifasizmus“ ezen, a nemzetiszocializmus ellenzékében fősodratúvá vált keretébe született bele az „antifa“, azaz az Antifasiszta Akció – a szintén a KPD által 1932-ben, a fasizmus elleni tettleges fellépés céljából létrehozott félkatonai gyűjtőmozgalom. Ez a mozgalom az akkori német politika balszéle volt, és ellentétben állt a szociáldemokrata-szakszervezeti paramilitáris Vasfronttal, illetve a Nemzetiszocialista Munkáspárt félkatonai szárnyával, a Sturmabteilunggal. Számukra a nácikon túl a Vasfront is fasiszta volt, és ők kezdték használni – nem teljesen a mai formában – a mai hírhedt Antifa-logót, ugyanakkor még két balra hajló zászlóval, szimbolizálva a szervezet baloldali voltát.
Az alkotmányvédelem szemszögéből a „régi“ Antifasiszta Akció félkatonai, erőszakos, ugyanakkor központi szervezetbe nem tömörülő hagyományait viszi tovább az „új“ antifa, amelynek logójában a zászló már jobbra dől, és a jobboldallal szembeni autonóm anarchista fellépést szimbolizálja.
A német alkotmányvédelem
Ugyanakkor ebben látja német belső elhárítás az antifa legfőbb veszélyét is: „A szélsőbaloldaliak célzottan arra használják ki a szélsőjobboldallal szembeni társadalmi konszenzust, hogy a demokratákkal elfogadtassák magukat partnerként, ezáltal erőszakos, emberellenes támadásaiknak látszólagos legitimitást szerezzenek. Az így elnyert kapcsolódási képesség nyitja meg a szélsőbaloldaliak számára annak lehetőségét, hogy ideológiai álláspontjaikat beszivárogtassák a társadalomba.“
A hatóság szerint az antifa tevékenységei közé tartozik a tárgyi károkozás, a gyújtogatás, a testi sértés, illetve az úgynevezett outing, melynek keretében ellenségeik személyes adatait, képeit hozzák nyilvánosságra nyomtatott vagy online formában, hogy zaklatás célpontjává tegyék őket.
Az antifa számlájára írják például azt az esetet, amikor 2020. május 16-án
vagy a 2016-ban indított NIKA (Nationalismus ist keine Alternative, ‚a nacionalizmus nem alternatíva‘) kampányt, melynek keretében a független antifa-sejtek egyik legnagyobb német szövetsége, az „…ums Ganze!“-szövetség kifejezetten az Alternatíva Németországnak (AfD) párt, az „elsőosztályú ellenség“, a kapitalizmus „barna jéghegyének csúcsa“ ellen hajtott végre támadásokat.
Az antifa egy különös válfajáról még meg kell emlékeznünk. Mint azt Magyarországon is jól tudjuk, a különböző szocialista rendszerek, illetve maga a Szovjetunió legitimációjának egy fontos – az ukrajnai agresszió orosz indoklásában is visszaköszönő – forrása volt az antifasizmus, a hitleri Németország, ezáltal a nácizmus elleni sikeres küzdelem. Sok más országhoz, illetve a mai putyini nácimentesítő retorikához hasonlóan ez az NDK-ban is üres, cinikus frázis volt csupán a pártállam részéről – volt viszont a rendszerellenzéknek egy olyan csoportja, amely komolyan gondolta az NDK antifasiszta küldetését, és a szocialista Kelet-Németország fasisztamentesítését tűzte ki céljául.
Szerintük az NDK-ban büntetlenül randalíroztak az utcákon neonáci bandák, mindennapos volt a fajgyűlölő retorika, s erre rendezvényekkel, találkozókkal, a helyi zsidó közösséggel összefogva igyekeztek felhívni a pártállam figyelmét. A keletnémet kommunisták ezt annak ellenére sem díjazták, hogy
– ismét csak azért, mert komolyan vették annak antifasiszta küldetését az NSZK-val szemben is.
Az antifa legutóbb akkor került a német belpolitika homlokterébe, amikor a regnáló szociáldemokrata belügyminiszter, Nancy Faeser 2021 júliusában a bajor alkotmányvédelem által baloldali szélsőséges szervezetnek tartott Náci Rezsim Üldözöttjeinek Egyesülete – Antifasiszták Szövetsége (VVN-BdA) által kiadott, találóan antifa nevű lapban találta megjelentetni panaszait arról, hogy fenyegetik a szélsőjobboldaliak.
„A fasizmus, szélsőjobboldal, rasszizmus és nacionalista ideológiák elleni harc pártom, az SPD DNS-ében van. És hozzá kell tartoznia minden demokrata mindennapjaihoz is, mert a szabadságot és a demokráciát minden nap újból meg kell védeni ellenségeitől“ – fogalmazott akkor a leendő belügyminiszter,
aki e „védelem“ konkrét módjairól is elmélkedett az írásban.
„Az internet mint globális radikalizáló gépezet nélkül elképzelhetetlen volna a 21. század erősödő szélsőjobboldala. Ez megrázó felismerés, amelynek annál is inkább kell minket sarkallnia arra, hogy kiálljunk a jobboldali gondolatkincs, a jobboldali fenyegetések és a jobboldali erőszak ellen. Minden nap és mindenütt“ – fejtegette Faeser, aki ez utóbbi mondatban (talán véletlenül, de épp ugyanúgy, mint az antifa) elfelejtette megkülönböztetni a jobboldalt a szélsőjobboldaltól.
Nyitókép: Christoph Soeder / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
Egyre szorosabb a hurok a fiatalok nyaka körül, egy magyar anya levele riasztó képet fest a helyzetről.
A brutális támadás után a 62 éves férfi életveszélyes állapotban került kórházba.
Tapintható a különbség.
Már ezer forint egy liter benzin.
Berlin új döntése komoly kérdéseket vet fel a személyes szabadságjogok és a német vezetés terveit illetően.
Az élvonalbeli Kozármisleny női kézilabdázóinak csapatkapitánya számára kiemelten fontos a tanulás. Szakdolgozatát Lékai Mátéból írja.
A hosszú hétvége után megbicsaklott az ellátás, egyre több sofőr szembesül kellemetlen helyzettel
