Több mint 3300 milliárd forintot szán a kormány családpolitikai célokra, kedvezményekre az idei büdzsében. A legjelentősebb költségvetési tételnek a Nők 40 korkedvezményes nyugdíj, a családi adókedvezmény és a különböző lakástámogatási formák számítanak.
A 2023-as költségvetésnek az előző év végén rendeletben megjelent, majd a múlt héten törvényjavaslat formájában is beterjesztett módosítása továbbra is jelentős családpolitikai kiadásokkal számol. Az Országgyűlés előtt fekvő indítvány egyik mellékletében közzétett listából szemezgettünk, milyen támogatásokkal kalkulálhatnak a családok, és azok milyen kiadást jelentenek a büdzsének.
A költségvetés idén is biztosítja, hogy azok a nők, akik rendelkeznek 40 évnyi munkaviszonnyal, a rájuk érvényes korhatár betöltése előtt nyugdíjba mehessenek. Elsőre furcsának tűnhet, hogy a családpolitikai előirányzatok közé sorolja a kormány a Nők 40-et, ám a kabinet többször is egyértelművé tette: a programra elsősorban családtámogatási formaként tekint, azzal a céllal, hogy a nagymamák besegíthessenek a gyermeknevelésbe.
A költségvetésből idén csaknem 441 milliárd forintot terveznek erre fordítani, ami jókora emelkedés a korábbi évekhez képest, hiszen 2021-ben ténylegesen 310 milliárd forint ment erre a célra, tavaly pedig még „csak” 332 milliárd volt rá betervezve. A növekmény egyrészt az erre a körre is érvényes nyugdíjemelésből fakad, másrészt abból a vélelmezhető várakozásból, hogy a korábbinál több nő éri el idén a 40 évnyi munkaviszonyt.
A gyermekes családoknak szóló konkrét támogatási formák közül 2023-ban is elérhető a családoknak a gyermekek után járó, és az első házasok adókedvezménye, amelyekre együtt 323 milliárd forintot különítettek el a költségvetésben. Az eddig a 25 évnél fiatalabbakra és a négygyermekes édesanyákra vonatkozó jövedelemadó-mentesség körét a kormány ettől az évtől kiterjesztette a 30 év alatti anyákra is, amelynek költsége ötmilliárd forintra tehető a büdzsé melléklete szerint, és
A három jövedelemadó-mentességi kategória egyébként együtt 200 milliárdos állami kiadást jelent.
A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) ezzel kapcsolatban a napokban arra hívta fel a figyelmet, hogy a 30 év alatti, valamint a négygyermekes anyák személyijövedelemadó-mentességének hatására emelkedik a csecsemőgondozási díj (csed) és a gyermekgondozási díj (gyed) összege is.
A csed összege, melyet a szülést követően 168 napig kapnak az édesanyák, 2021. július óta megegyezik a korábbi fizetés száz százalékával. Ebből alapesetben csak a 15 százalékos szja-t vonják le, ám mivel a 30 éves koruk előtt szülő és a negyedik gyermeküknek életet adó nők is mentesülnek az szja-fizetés alól, a korábbi bruttó fizetésükkel azonos összegű csedet kaphatnak kézhez.
„Az szja-mentesség az átlagbér mértékéig, azaz 500 ezer forintig érvényesíthető, így havonta akár 75 ezer forintot is megtakaríthatnak a 30 év alatti, valamint a négygyermekes édesanyák”
– mutatott rá elemzésében a KINCS.
A gyedről azt írták, hogy annak összege az szja-mentesség hatására 20 százalékkal emelkedhet, mivel csak a 10 százalékos nyugdíjjárulékot vonják le belőle. Ez a gyed maximumában részesülő anyák esetében közel havi 50 ezer forintos jövedelemnövekedést jelenthet.
Az intézet szerint mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a családalapítás után egy fiatal pár nettó jövedelme harmadával nőhet. Példaként említenek egy olyan kapcsolatot, ahol a férfi és a nő 27 éves, és bruttó 400-400 ezer forintot keresnek még azelőtt, hogy családot alapítanak, tehát összesen 532 ezer forintot visznek haza. Ha összeházasodnak és megszületik az első gyermekük, akkor az édesanya szja-mentességével, a családi adókedvezménnyel, az első házasok adókedvezményével, valamint a családi pótlékkal együtt 693 ezer forintra nő a nettó jövedelmük, azaz 30 százalékkal több bevételre tesznek szert.
Az előző évihez képest a kabinet szintén megtoldotta – 25 milliárd forinttal – a lakástámogatásokra szánt forrásokat, így idén már csaknem 383 milliárd áll rendelkezésre. Szintén jelentős tételként könyvelhető el a babaváró támogatásokhoz nyújtott állami hozzájárulás 178 milliárd forint értékben.
A gyedre és az örökbefogadói díjra 343 milliárd, a családi pótlékra 309 milliárd, a csedre 154 milliárd, a meddőségkezelési eljárásokra több mint 14 milliárd, az ingyenes tankönyvekre 13 milliárd, az Erzsébet-táborok támogatására pedig 10 milliárd forintot különítettek el, és idén is hozzájárul az állam a fiatalok első sikeres nyelvvizsgájának, valamint vezetői engedélyének megszerzéséhez.
Nyitókép: MTI/Soós Lajos
Az idő gyorsan fogy, az új német kormánynak a gazdaság megmentése érdekében a legrettegettebb tabunak, az adósságféknek kell nekimennie. Ehhez azonban alkotmánymódosításra lesz szükség. A cél mindenképpen szentesítené az eszközt.
Megállapodást hozott az e heti egyeztetés a munkáltatók, a szakszervezetek és a kormány között.
Varga Mihály pénzügyminiszter szerint a minimálbér 400 ezer forintra emelkedhet, miközben új lakhatási és beruházási programok indulnak.
Paul Morlandot, Nagy-Britannia vezető demográfusát kérdeztük.
A kohéziós támogatások mintegy hárommilliárd euróval növekedtek – és nem ez az egyetlen siker, amit elkönyvelhet hazánk az Európai Unió elfogadott 2025-ös költségvetése kapcsán.
Az Országgyűlésnek benyújtott 2025. évi költségvetés kiemelt tétele továbbra is a családok támogatása
„Semmilyen Izrael-ellenes döntés nem akadályozza meg Izraelt abban, hogy megvédje állampolgárait” – tette hozzá a kormányfő hivatala.
Deutsch Tamás kemény választ adott Lakos Eszternek az Európai Parlamentben.
