Ismét kidobták a Hír TV-t és a Magyar Nemzetet Magyar Péter rendezvényéről
Országjárásának következő állomásán szerették volna kérdezni a Tisza-vezért.
Nem mintha abban a helyzetben lennénk, hogy nagyon válogathatnánk.
„Az Európai Bizottság tavaly nyáron egyetértési megállapodást írt alá Azerbajdzsánnal, ennek értelmében Baku 2027-re körülbelül húszmilliárd köbméterre növeli gázszállításait az Európai Unióba. Azerbajdzsán idén összesen 24 milliárd köbméter gázt fog exportálni, ötmilliárddal többet, mint tavaly. Ennek felét Európába tervezik szállítani, így a sajtóban körbeért a hír, hogy Azerbajdzsán 12 milliárd köbméter gázt fog az EU-nak eladni, és ez igen jelentős mennyiség az orosz gáz kiváltása szempontjából. Csakhogy a tavalyi 8,1 milliárd köbméterhez képest, amit Baku leszállított az EU-nak, az idei valós többlet csak négymilliárd köbméter. Ennyivel sikerült több gázt szerezni Azerbajdzsánból 2023-ra.
2021-ben 412 milliárd köbméter volt Európa földgázfogyasztása, amiből 155 milliárd köbméter volt az orosz import. Az azeri exporttöbblet a 2021-es éves fogyasztás 0,9 százaléka, a 2021-es orosz import 2,6 százaléka. 2022-re még nincs hivatalos adatunk, de hozzávetőlegesen hatvan-hetven milliárd köbméterre csökkent az orosz import, és az éves gázfogyasztásban is nagyjából húszszázalékos csökkenéssel lehet számolni. Vagyis egyértelműen kijelenthető, hogy önmagában az azeri földgáz nem váltja ki a kieső orosz exportot.
Azerbajdzsánnak becslések szerint 1,3 billió köbméter földgáztartaléka van, nagyrészt a Kaszpi-tenger mélyén 1999-ben felfedezett, a világ egyik legnagyobbjaként számon tartott Sah Deniz gázmezőben. Ezzel együtt az ország globálisan nem számít nagy gázexportőrnek, 2020 előtt az azerbajdzsáni földgáz egyetlen európai vásárlója Görögország volt.
Az Oroszországgal is határos ország csaknem két évtizede arra törekszik, hogy meghatározó szereplővé váljon az európai gázpiacon. 2011-ben Azerbajdzsán és az Európai Bizottság közötti közös nyilatkozat aláírásával indította útjára a később Déli Gázfolyosónak nevezett legambiciózusabb gázprojektjét. A gáztranzit a Sah Deniz II mezőről indul a 2018 júniusában átadott transzanatóliai vezetéken (TANAP) Törökországba, majd a 2020 végén üzembe helyezett Transzadria vezeték (TAP) átadása megteremtette a lehetőségét az azeri gáz Görögországon és Albánián, valamint az Adriai-tengeren keresztül Olaszországba szállításának. A görög–bolgár gázhálózati összekötő (IGB) elkészültével az azeri gáz már Bulgáriába és azon keresztül hozzánk is eljuthat.”
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt