Európa déli és nyugati részének rekordjai mellett hazánkban is rendkívül meleg időjárást hozott az előző esztendő – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat. Az is kiderült: a nyári átlagos maximum-hőmérséklet a 20. század kezdete óta először országos átlagban is elérte a 30 fokot.
Hova tűntek a teleink, miért ilyen forrók a nyaraink? – kérdeztük tegnapi cikkünkben, amikor bemutattuk, hogy az európai adatok szerint az időjárási mérések kezdete óta az elmúlt év – és az azt megelőző néhány év is – rekord- vagy rekordközelien meleg időjárást hozott a kontinensnek.
Magyarország nem kivétel a globális és kontinentális klímaváltozásoktól: az OMSZ most közölt adatai egyértelműen mutatják, hogy
Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérései alapján a 2022-es év az átlagnál 1,1 Celsius fokkal melegebb volt. A nyári középhőmérséklet országosan a legmagasabb volt a XX. század kezdete óta.
Az évi középhőmérséklet országos átlaga minimálisan, de meghaladta a 2014-es év értékét, és ezzel a harmadik legmelegebb 1901 óta. A legtöbb hónap a szokásosnál jóval melegebb időt hozott. Több hónap is az átlagnál legalább 2 fokkal melegebb lett.
A középhőmérséklet országos átlaga 2022-ben 11,83°C (1991–2020-as átlag: 10,75°C), amivel a 20. század kezdete óta a legmelegebb évek rangsorában (1. ábra) a 2014-es évet mindössze 0,01 fokkal megelőzve a harmadik helyet foglalja el.
A középhőmérséklet mellett
A legmelegebb évek egyértelműen az elmúlt pár évtizedből, különösen a legutóbbi tíz évből kerülnek ki – hangsúlyozza az OMSZ. Az évi középhőmérséklet országos átlagának trendje megközelíti a 20. század kezdetétől a másfél fokot. Legutóbb hűvösebb, 10 fok alatti évi középhőmérsékletű év a 2005-ös volt (2. ábra), majd 2011 óta minden év országos átlaga meghaladta a 10,5 fokot is.
Az évi középhőmérséklet a Dél-Dunántúl és az Alföld nagy részén meghaladta a 12 fokot, a Dél-Alföldön többfelé 12,5 fok felett alakult. Az Alpokalján és az Észak-Alföldön jellemzően 10 és 12 fok között volt az évi középhőmérséklet. 10 fok alatti értékek csak a hegyvidéki területeken fordultak elő.
Az ország különböző részein eltérő, hányadik helyet foglal el a 2022-es év a legmelegebb évek rangsorában, a XX. század eleje óta.
Két kis körzetben (Veszprém és Katymár közelében) 2022 volt a legmelegebb. A Dél-Dunántúlon és az Alföld déli felén általában a 2. vagy 3., Zalában, az Észak-Alföldön és az északi vármegyékben többnyire a 4. legmelegebb év volt 2022, és csak az északkeleti határ közelében esett ki a legmelegebb ötből (6-8. hely).
A 2022. évben országosan csak három hónap, a március, az április és a szeptember középhőmérséklete maradt el az 1991–2020-as átlagtól, közülük legnagyobb mértékben az április, 2,0 fokkal. A többi hónap mind legalább 1 fokkal melegebb volt az éghajlati normálnál. A februári, a júniusi, az augusztusi és a decemberi anomália a 2 fokot is elérte. A legnagyobb eltérés, 3,1 fok februárban volt. A február a 10., a június a 3., a július az 5., az augusztus a 2., az október a 9., a 2022-es nyár pedig a legmelegebb volt 1901 óta.
Az OMSZ azt is közölte: a középhőmérséklet mellett a minimum-hőmérsékletek is magasan alakultak a legtöbb hónapban. Ugyanakkor a szokásosnál sokkal több fagy jellemezte a márciust, amikor az országos átlag elérte a 23 napot, amihez hasonló legutóbb 1962-ben volt. Még a hűvös április is hozott országosan öt fagyos napot.
ez látszik a 2022-ben előfordult legalacsonyabb hőmérsékleteken is, amiknek az országos átlaga -11,2 fok volt .
A szárazabb időjárás az alacsonyabb minimumok mellett magasabb maximum-hőmérsékletek kialakulását segíti elő. A napi maximum-hőmérsékletek országos, éves átlaga 17,6 fok volt 2022-ben, ami a második legmagasabb érték, 1901 óta csak 2019-ben (17,8 fok) volt ennél magasabb. A júliusi átlagos napi maximum-hőmérséklet 30,8 fok volt, amivel a maximumok tekintetében a legmelegebb július és az 1992-es augusztus (32,7 fok) után a második legmelegebb hónap volt.
(30,1 fok).
A forró nyár a hőségnapok (Tmax ≥ 30 °C) számában is megmutatkozik. Országos átlagban 2022-ben 46 napon érte el a legmagasabb hőmérséklet a 30 fokot. Ennél több hőségnap egy évben csak 2015-ben, 2012-ben és 2003-ban fordult elő – adta hírül az OMSZ.
Fotó: Shutterstock
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője azt is elárulta a Rapid Extrában, hogy mi lesz jövőre a meghatározó a választói döntésekben.
A szupercellák a legritkább, ugyanakkor a legpusztítóbb viharok, amelyeket a forgó feláramlás miatt hosszan tartó és rendkívül intenzív zivatarok jellemeznek.
Az Alapjogokért Központ friss összeállításában kiemelte, hogy míg Orbán Viktor miniszterelnök podcast maratonja uralta a teret az elmúlt hónapokban, addig a Tisza-vezér a ring szélére került.
Nem adta fel Korda György és Balázs Klári, megoldották a helyzetet.
„Ez a nyár Orbán Viktorról szólt.”
Nem lesz kegyelem.
A hét napos idővel indul, kedden egy markáns hidegfront vonul át, majd fokozatosan stabilizálódik az időjárás.
A kötcsei pikniken Lentulai Krisztián és Hankó Balázs a kultúra és a nemzeti identitás védelméről beszélgetett. Az államtitkár kiemelte: a kultúra nem csupán pénzügyi kérdés, hanem a nemzet összetartó ereje, amelynek megőrzéséért hatalmas harc zajlik az európai woke ideológiával szemben.
