Karácsony benyújtotta javaslatát: ezekben a hónapokban leállhat Budapest, szabadságra megy

Júliusban és augusztusban hiába keresnék a fővárosiak balliberális főpolgármesterüket a Városházán.

Nem változott a miniszter véleménye a 143 méteres irodaházról.
Éppen ma számoltunk be arról, hogy Orbán Viktor részt vett a MOL-csoport igazgatósági ülésén az új MOL Campus székházban, ahol Hernádi Zsolt vezérigazgató vezette körbe.
A 143 méteres irodaházról korábban kritikusan nyilatkozott – tájsebnek nevezte – Lázár János: az akkori kancelláriaminiszter 2017 decemberében egy kormányinfón bejelentette: a kormány nem fogja engedélyezni Budapesten a 65 méternél magasabb épületek fejlesztését.
2018-ban azonban Gulyás Gergely bejelentette, hogy ugyan a kormány szeretné, ha nem lepnék el az országot a magasházak, mégis felajánlotta a 90 méternél magasabb épület felhúzásának lehetőségét a Richternek, az OTP-nek és a Molnak is, így megépülhetett Budapest első felhőkarcolója.
Ennek kapcsán az RTL Klub megkereste Lázár Jánost, hogy változott-e azóta a véleménye. A miniszter azt válaszolta: „Fenntartom korábbi véleményem, megvalósulása után is tájsebként tekintek rá”.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán